Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 3. szám - AZ ÜDVÖZÍTŐ FORMÁTLANSÁG - Szentkuthy Miklós: Amazonok római vadászaton

után (azok a kis leveses tányérnyi lavórokban való mosakodások az erdőkben vagy vakondtúrás falvakban semmit sem értek, toalett-készletét meg már rég ellopták megszökött udvarhölgyei) - a pápa előtt teljes királynői díszben kellett megjelennie (a még teljesebbet persze a császárnővé koronázásra tartogatta). Mind a pápa, mind a királyné obiigát udvari bohóca persze kikukucskált minden képzelhető helyről, - később Orbán udvarmestere felfedezte a dolgot és büntetésből mindkét bohóc szemét fekete, tojásdad posztóval leragasztotta, orvosi segítség nélkül ők maguk nem tudták volna leszedni.

Az első nagy (ugyan miért is nagy?) randevú royal és teologal V Orbán pápa és IV. Károly felesége között megtörtént. Az első szcéna nyilvános, a második már keserű keserves kettesben. Ez utóbbi alkalmával (sokféle okból) azt beszélték meg, hogy a királyné a koronázásig, - három-négy napról volt szó, - továbbra is rejtezkedve marad, nem a Vatikánban (ismét sokféle okból), hanem? hanem!

Rómában öt vagy hat régi házat őriztek (papok), - hívek nem léphettek be, csak kívül volt falhoz ragasztott, festett vagy domborműves oltáruk, - ezekről a házakról azt mesélte a legenda, hogy még az ókeresztény időkben épültek, bordélyházak voltak és mint jól tudjuk, a szadista császárok a vértanúságot áhító szent lányokat és asszonyokat, a sok többi kínzás között, ezekbe a nyilvános házakba lökték, hogy részeg gladiátorok meggyalázzák őket, de ez Jézus akaratából sosem sikerült. A pápa azt ajánlotta, hogy egy ilyen (most legszentebb) házban bújjék el a királynő, válogasson az öt-hat „zárt templom" közül, - szerzetes férfiruhában éjjel megteheti, - aztán amelyiket a legkényelmesebbnek, ereklyékkel legdúsab- ban töltöttnek találja, ott maradjon meg. A titkos érintkezés a pápa és a királyné között természetesen szakadatlan.

IV. Károly feleségének (és bárkinek) valóban tyúkeszűnek kellett volna lennie, hogy ne lássa első pillanatban: a vértanú szent nők házai nem Diocletianus és Decius idejéből valók, - ötven vagy száz év előtt épült házak voltak, tojásdad-ki- lincses, fehér vagy faszén-árnyalatú ajtókkal, - elhagyott kis kastélyok vagy szállodák, schönbrunni sárgára festve, egyszerű neoklasszikus oszlopokkal, teraszokkal, háromszögletű timpanonnal, - a zöld, vastag, halszálkás fakapuk mellett nehéz kőgolyók, téglalap-szögletes, lejtős-lejtő láncokkal; az egyiknek belső homlokzata előtt végtelen gyep, kerete óriási fák sora (szépségük lényege, hogy törzsük nem látszik a néma lombesés mögött vagy alatt), - kis túlcsavart piskóta-tóban őszi levelek, minden színárnyalatban, különböző mélységű rétegekben, az örök csend és béke lebegő emblémái. Másutt? Újra pöcébe hányandó Cézár-babérlevelek, séma-buddhák, séma-lótuszok, séma-rózsák, császárok pénzei, püspökök pecsétjei, poéta laureatusok (röhej in ipso, buffonéria babérjai), Caravaggio tükör-Bacchus szőlőlevelei, bizony ilyen levelek is vannak. De az efféle levelek történelmi kép- és gondolattársításai után - újra vissza az első tó első leveleihez, elégikus, örök, egyetlen szépségükhöz: a szépnemlét, a szépmedál, a békalencse, a hosszú hínár rejtélyzöld, öröknásztalan menyasszonyi fátylai.

IV. Károly felesége szerette, ha férje Carolinának nevezte, - persze a nő találta ki a dolgot, hadd higgye a király, hogy mennyire egy test és egy lélek az ő egyetlen urával, - ura volt valóban, méghozzá nem is zsarnoki, hanem házasságjogi értelemben. Carolinának feltűnt, hogy majd minden szobában, az intimus szűk fo36