Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 3. szám - Gion Nándor: Aranyat talált (regény – VII. rész)

- Oroszok voltak, és nem kedveltették meg magukat - mondta Margith Gábor, majd eltűnődött egy kicsit és megkérdezte tőlem: - Maga bocskorral a lábán végig hallgatott a hosszú gyalogláson idefelé. Gondolt valamire?- Próbáltam megmagyarázni magamnak, hogy miért is keveredtem bele ezekbe a piszkos dolgokba?- Sikerült megmagyarázni?- Kába ember mindent megmagyaráz és mindent félremagyaráz. Az a fontos, hogy most jól érzem magam.

Franciska két nagy bögrében forralt bort hozott be, belehörpintettem, sokkal jobb ízű volt, mint az, amit Szkenderovicséknál ittam.- Hamarosan indulnom kell a faluba - mondta Franciska. - Reggelit még készíthetek.- Én nem eszem semmit - mondtam. - Szeretnék ledőlni valahová.- Ez itt a maga szobája és a maga ágya - mondta Franciska. - Pihenjen ameddig akar.- Nekem tegyél kenyeret és szalonnát az asztalra, aztán indulj az iskolába - mondta Margith Gábor.- Tanítónő vagy? - kérdeztem Franciskától.- Nem egészen. Csak besegítek. Kevés a képzett tanító.- Mindennap bejársz a faluba innen a tanyáról?- Ez nem igazi tanya - mondta Franciska. - Inkább amolyan faluszéli ház. Napvilágnál rálátunk Bácsalmásra. Az iskola alig egy kilométerre van innen. Hóban, esőben, sárban is gyorsan eljutok oda.- Indulj - mordult rá Margith Gábor.

Franciska kiment a konyhába, bizonyára kenyeret és szalonnát tett az asztalra, azután elindult, az ablakon keresztül láttam, ahogyan gumicsizmában lépeget a fehérségben, a bácsalmási házakat is láttam, a tanya tényleg nem volt messze a falutól.

Iszogattuk a jóízű forralt bort, kezdtem elálmosodni.- Ma már nem magyarázkodom magamnak - mondtam Margith Gábornak. - Magyarázkodj inkább te. Miből éltek?- Köztisztviselő vagyok. Rendes havi fizetést adnak minden hónapban. Franciska is havi fizetést kap. A tanyán pedig tyúkokat és libákat nevelünk.- Egyszer elkaphatnak valahol... Esetleg a Szkenderovics tanyán. Akkor elevenen megnyúznak.- A Szkenderovics gyerek nem csak azért szaladgál esténként a tanya körül, hogy futóbajnok legyen. Én meg nem zsebórának hordom a pisztolyokat.

Kiürítettem a bögréből a forralt bort, és nagyon álmosan azt mondtam: - Pihennék. Magyarázkodni ráérünk később is.

Margith Gábor kivitte a bögréket a konyhába, én meg gyorsan levetkőztem és bebújtam az ágyba a suba alá. Nyomban elaludtam, néhány pillanat múlva felnyitottam a szememet, és sötétség volt körülöttem. Eltelt egy kis idő, amíg rájöttem, hogy a néhány pillanatot csak én éreztem annak, valójában átaludtam az egész napot. Kitapogattam a ruháimat és a bocskorokat, felöltöztem, és elgémberedett, fájós lábakkal mentem ki a konyhába.

9