Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 2. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Historiográfiai vázlat (Kecskemét 1686-1849 közötti időszakáról)

ii.M : I I , , u iw

E táblázatba azokat a Kecskemét történetével foglalkozó személyeket vettem be, akik legalább három jelentős munkával, publikációval bővítették ezirányú ismereteinket. E 14 személy munkássága másfél évszázadon belül oszlik meg. Az is jelzi, mennyire esetleges volt tevékenységük, hogy az utolsó egy-két évtizedtől eltekintve csak a magányos kutatók birkóztak e munkával legtöbbször intézményi háttér, minden távlatosabb átgondoltság, és főként anyagi támogatottság nélkül. Ez a szám akkor érződik igazán kicsinek, ha vele szembeállítjuk a Miskolc hasonló korszakával foglalkozó kutatók számát. Ott nem 3, hanem legalább 7 publikációt közzé tevő személyeket vették számba, és még így is 19 név sorakozik egymás után. Ha ezt a limitet követtem volna, itt mindössze 3 személy nevét említhetném. Vigasztalhatnánk ugyan magunkat, hogy végül is az a döntő, hány érdemi feldolgozás, elemzés látott napvilágot. Ez persze akkor sem lenne helytálló, ha az 1-2 publikációval rendelkezők legalább számtanilag ellensúlyozni tudnák a nyilvánvaló hiányt. Hisz jól tudjuk, hogy távolról sem mindegy, egy-egy szakdolgozat, disszertáció és esetleg még egy-két hozzákapcsolódó dkk erejéig mélyedt-e el valaki a város történetében, vagy életének jelentős hányadát szánta annak alaposabb megismerésére és feltárására. Különösebben nem kell bizonygatnom, hogy a kellő szakmai felkészültség, a szakirodalomban való elmélyültség, az igen jelentős források alapos feltárása és minél több terület igényes áttekintése kell ahhoz, hogy egy kutató valóban jelentősen bővíthesse ismereteinket, képes legyen arra, hogy egy átfogó elemzést elvégezzen, tárgyilagos összegzést készítsen, és a további kutatások számára esetleg irányt is mutasson. Hamis lenne az a vigasz, hogy ezen korszak feltárásán belül lehetnek ugyan hiányosságok, de a többinél elért sikerek ezeket feledtetik. Az ugyanis a szomorú helyzet, hogy a következő évszázad kutatása, ha lehet, talán még elhanyagoltabb !

82