Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 2. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Historiográfiai vázlat (Kecskemét 1686-1849 közötti időszakáról)

város 1700-1870 közötti történelméről 141 kötet, 142 könyvrészlet, 183 periodika (feldolgozás) és 248 rövid írás jelent meg 1995-ig. Tehát itt figyelembe kell venni a több éves elétérést, és azt a tényt is, hogy a miskolciak nem számoltak az irodalommal és a művészetekkel foglalkozó írásokkal. így 2000-ben, az ő mindenképpen több mint 714 kiadványukkal szemben Kecskemét (az irodalmi anyag mellőzésével) csupán 210 kiadványát lehet szembeállítani. Tehát ott három és félszer annyi munka jelent meg városuk történelméről, mint nálunk!

Ezek után célszerű témák szerint is áttekinteni, miként oszlott meg e koron belül Kecskemétnek e térségben betöltött gazdasági, társadalmi és kulturális szerepéhez képest mindenképpen igen szerény történelmi irodalma. (L. II. sz. táblázat.)

II. táblázat.

A KIADVÁNYOK TÉMÁK SZERINTI MEGOSZLÁSA

Szakterület

Könyv

Könyvrészlet

Füzet

Feldolgozás

Cikk

Összesen

Vegyes tartalmú

5

4

3

6

2

20

Természeti környezet

1

1

1

1

4

Gazdaságtörténet

4

4

3

36

13

60

Társadalom

2

7

18

3

30

Politika

2

3

3

14

1

23

Helyi közigazgatás

3

1

9

1

14

Városépítés, urbanizáció

3

1

2

6

Egészségügy, szociális g.

6

1

7

Kultúra, irodalom

10

5

5

22

25

67

Bibliográfia

1

1

2

Összesen:

26

23

23

114

47

233

Bár a számok ezúttal is elég egyértelműen idézik fel a tényeket, talán nem árt egy-két megjegyzéssel felhívni a figyelmet néhány részletre. Elsődlegesen az egyes témákon belüli aránytalanság tűnik fel. Mindenekelőtt a könyvek, tehát az elmélyültebb elemzések, esetenként a monografikus igénnyel elkészült munkák szeszélyes megoszlása a szembetűnő. Az is azonnal feltűnik, hogy kiemelkedő a kultúrával és az irodalommal foglalkozó munkák, kötetek száma, amely az összesnek közel a felét jelenti! Ezen kívül csak a gazdaságtörténettel foglalkozó könyvek száma a valamelyest figyelemre méltó. Különösen helytálló e megállapítás, ha figyelembe vesszük, hogy a politika és a helyi közigazgatás témakörében jelzett kötetek kizárólag forrásközlések. Az újabb ismeretek továbbítása szempontjából másik lényeges kiadványtípus a feldolgozás, nagyobb kiegyensúlyozottságot mutat. Itt is a gazdaságtörténetet és a kultúrát elemző munkák mennyisége szám szerint a legmagasabb, bár a társadalom és a politika formálódását is viszonylag jelentős számú feldolgozás elemzi. Ugyancsak érdemes utalni arra is, hogy mind a gazdaságtörténeten, mind a kultúrán belül igen nagy a rövid, egy-egy epizódot, nem ritkán egy-egy feltűnő forrásrészletet bemutató cikkek száma, olykor pedig egy-egy kuriozitás felvillantása. Ezek értékét nem kívánom ugyan kisebbíteni, de nem feledhetjük el, hogy gyakorta négy-öt ilyen közlés sem ér fel egy érdemi elemzéssel. A vegyes tartalmú munkák több területet érintenek, így néhány esetben és kisebb mértékben oldani tudják az egyoldalúságot. Egészében azt kell megállapítanunk, hogy még azokon a területeken is igen sok a feltárásra váró forrásanyag, a máig irritáló fehér folt, amelyekről a legtöbb publikáció látott napvilágot. Azt sem szabad szó nélkül hagynom, hogy a két legjobban feltárt területen

77