Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 2. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Historiográfiai vázlat (Kecskemét 1686-1849 közötti időszakáról)
belül is igen komoly aránytalanságok lelhetők fel. Éppen ezért ezeket külön is érdemes áttekinteni. (L. III. sz. táblázat.) III. táblázat. A GAZDASÁGTÖRTÉNETTEL FOGLALKOZÓ KIADVÁNYOK IDŐBELI MEGOSZLÁSA Keletkezésük ideje Könyv Könyvrészlet Füzet Feldolgozás Cikk Összesen 1900 előtt 2 1 2 5 1901-1944 2 3 7 8 20 1945-1960 1961-1970 2 2 1971-1980 8 8 1981-1990 1 17 3 21 1991-2000 2 2 4 Összesen: 4 4 3 36 13 60 Tekintettel arra, hogy ezen témakörön belül jóval kisebb tételekkel számolhatunk, célszerűnek láttam a század derekáig tartó időszak metszeteit összébb vonni. Az addig megjelölt két szakaszon belül található a feldolgozások közel fele. Különösen megnőtt az érdeklődés a gazdasági témák iránt a XX. század első felében, ami teljesen érthető. Bár nem árt felhívni arra a figyelmet, hogy a publikációk közel fele rövid lélegzetű, így ezek csak szerényebb mértékben járulhattak hozzá, hogy ismereteinket bővítsék. Annál feltűnőbb, hogy a háborút követő három évtizedben mindössze kettő feldolgozás elkészítésére vállalkoztak. Csaknem száz éven át egyetlen önálló kötet sem jelent meg erről az igen jelentős korszak gazdasági fejlődéséről! Csak a hetvenes évek végétől számított alig másfél évtizeden át gyarapodott érdemben az e témával foglalkozó írások száma. Teljesen érthető, hogy ezek birtokában a közelmúltban két összegző munka elvégzésére és publikálására is lehetőség nyílott. Kevésbé vigasztaló viszont az, hogy ezeken túlmenően az utóbbi tíz évben mindössze két feldolgozással gyarapodott e téren ismeretünk. Egy tematikus áttekintés itt sem lesz hiábavaló. Mivel a témák jelentős része szükségszerűen érintkezik egy másikkal, viszonylag nagy azoknak a kiadványoknak a száma, amelyek több területet is felölelnek. A két-három monografikus feldolgozás, illetve füzet, továbbá Hornyik János korábban jórészt kiadatlan gazdaság- történeti jegyzeteiből, írásaiból összeállított kötet több területre is bevilágít. Bár nem elhanyagolható itt sem a kisebb írások száma, az egészet a feldolgozások határozzák meg. E téren ma már elég megnyugtató arányosság vehető ki. A pontosítás érdekében viszont itt is célszerű kiemelni, hogy az ár-, a bér- és a pénztörténettel a hetvenes évek végéig egyáltalán nem foglalkoztak, pedig a török kiűzése során és a szabadságharc alatt itt egészen sajátos viszonyok jöttek létre e területeken, és a térség szinte egyedüli forrásbázisa található a város levéltárában. Előtte csak Hornyik egy-egy forrásközlése, megjegyzése adott némi útbaigazítást e téren. Ha nem is az egész korszakra vonatkozóan, de 1790 tájáig az utóbbi évtizedekben elkészült feldolgozások elfogadható támpontot jelentenek. Érthetően a források bősége révén még soksok kiegészítésre és finomításra nyílik majd lehetőség. Rendkívül izgalmas kutatási terület lehet majd a napóleoni háborúk és a reformkor időszakának pénzügye, ár-, bér- és pénztörténete, amelyről eddig csak igen kevés támpont áll - nemcsak Kecskemét történetén belül 78
