Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 2. szám - Szabó Zoltán: „Becsvágy nélkül nagy szerep”
Szabó Zoltán „Becsvágy nélkül nagy szerep"* Bibó István 1911-ben született, családos ember, Ravasz püspök lányát, Boriskát vette el feleségül. Gyermekei közül a legidősebb egyetemi hallgató volna, ha felvették volna az egyetemre. (Az előadót a hallgatóságból kiigazítják: a Bibó fiú nemrég bejutott az egyetemre.) Önmaga, Bibó István az egyetemet Szegeden végezte el, disszertációját az európai szabadságeszmékről írta. Tanulmányait később Genfben folytatta, tanárai közül azok, akik még ma is élnek, megbecsüléssel emlékeznek vissza rá. Magyarországra visszatérve köztisztviselő lett; a Közigazgatási Bíróságon. Egészen 1945-ig nem írt, csak néhány szakcikket, ezek nem keltettek különösebb feltűnést. A népi-írói mozgalmakban Bibó neve nem szerepelt. Csak azok ismerték, akik vagy a szegedi egyetemi évek alatt, vagy budapesti társaságokban találkoztak vele. így Erdei Ferenc, akivel együtt végezte el az egyetemet. Én Bibót, azt hiszem, a háború első esztendejében, 1940 elején ismertem meg. Egy Borbély Mihály nevű orvos ismertetett össze vele, Borbély Mihály ama ritka magyar jelenségek közé tartozott, akik nem voltak írók, és ennek ellenére foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy mit lehetne Magyarországon a haladás, a demokrácia és függetlenség érdekében tenni. Ennek érdekében ő különféle társaságokat és különféle foglalkozású embereket hozott össze, ami megbecsülendő tevékenység volt. Ő gyűjtötte össze azt a kis társaságot, amely hetente egyszer összejött Odescalchi Klára szalonjában, az Andrássy palotában. A lengyelek átmentése az angol hadseregbe elsősorban ennek a bátor és elragadó asszonynak a munkája volt. Ő volt a legigazabb ellenálló mindnyájunk között. Természetes realizmus Ebben a társaságban megfordult, hogy néhány ismertebb nevet említsek, Ortutay Gyula, Erdei Ferenc, Boldizsár Iván, Darvas József és Kovács Imre. Bibó István volt a társaságnak legcsendesebb tagja. Akik ismerik Ortutayt, azoknak talán sokat mond, ha azt említem, hogy Bibó volt magaviseletében, beszédmodorában Ortutay ellentétpárja. Magastermetű, félszegmozdulatú embernek ismertem meg, aki a jelenlétét, hogy úgy mondjam, nem érezteti. Ama ritka magyarok közé * Egy előadás részlete; első megjelenése: Új Európa (München, 1963. október) A Bibó István munkásságával foglalkozó összeállításunk szerkesztésében közreműködött: Lengyel András 46
