Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 12. szám - Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus"

bolcsi Miklós, évekkel korábbra datálja (vö. Szabolcsi 1992. 518), a kritikai kiadás gondozója, Stoll Béla pedig máig hezitál, hová sorolja be a verset. „Szép vers ez [...], de akkor is képtelenség, hogy a költő az Elégia, Óda, [Magad emésztő...], Vigasz és Számvetés társaságában írta volna" (Stoll 1995. 25). A benyomást, miszerint van bizonyos össze nem illés A csodaszarvas s az 1933-as versek között, magam is osztom. A vers - nem kétséges - másképpen „szól", mint a lillafüredi Óda vagy akár az októberi politikai vers, a Vigasz. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki az 1933-as szereztetés lehetőségét. Sőt, úgy vélem, minden ami megállapítható a versről, 1933 mellett szól. Az egyetlen fix külső adat, a megjelenés időpontja, láttuk, mindjárt erre vall. De, úgy vélem, a belső, magából a szövegből elvonható összefüggések is ilyen irányba mutatnak. 1. A csodaszarvas, amely tagadhatatlanul Arany Jánosra (is) utal vissza, beleillik abba a sorba, amelyet az 1933. nyári [Magad emésztő...] és [Ha lelked, logikád... ] jelöl ki (vö. Lengyel 2000): mindegyikben jól érzékelhetően érvényesül Arany olvasásának hatása. 2. A vers egész tematikája, maga a csodaszarvas-motívum is erős összeköttetésben van a július 4-i cikkel, pontosabban annak „nemzeti újjászületés férfiai"-ra való utalásával. Itt ugyanis félreérthetetlenül valamiféle nemzeti mitológia aktualizálása történik meg - elvezetve a csodaszarvast az „ázsiai pusztákétól a Tisza és a Duna mellé. 3. A verseimül is választott csodaszarvas 1933-ban nem pusztán egy, irodalmilag is földolgozott, s így az irodalmi tradíció részét képező motívum volt, hanem aktuálpolitikai szimbólum is. Alighanem igaza van Stoll Bélának, aki a kritikai kiadás készítésekor még úgy vélte, „a közvetlen ötletet a vers megírásához az 1933. évi cserkész jamboree emblémájáéban, a csodaszarvasban is lehet keresni 0AÖV 2: 546). 4. Az is az első „barthás" periódus utáni, tehát újabb keletű szereztetés mellett szól, hogy a versbéli csodaszarvas aggancsa motivikus összeköttetésben van az 1932. őszi Háló „címszereplőjével", a halászhálóval. A csodaszarvas ban a szarvas „vilió aggancsa világol - / ága-boga tükörképe / csillagvilág mindensége" (JAÖV 2: 183). Ez a csillagmegjelenítés a Hálóban még így fordul elő: Kiterített fagyos hálóm / az ég, ragyog - /jeges bogai szikrázóan a csillagok" (JAÖV 2: 153). A versnek Szabolcsi Miklós javasolta 1930-ra, vagy még korábbra való visszadatálása tehát nem tartható, elesik. Az pedig eleve kizárt, hogy az illegális kommunista párttag 1931-ben, 32-ben bármiféle csodaszarvast megverselt volna - ennek még föltételezése is abszurd, s a mereven, dogmatikusan internacionalista KMP intellektuális légkörének nemismeréséről árulkodik.

Itt szükséges megjegyezni, hogy - szövege tanúsága szerint - A csodaszarvas „aktuális", mondhatnánk tudatosan aktualizáló vers. Bár megjeleníti az „ázsiai puszták hősé"-t, az „ősök ősé"-t, azaz fölidézi a magyar eredetmagyarázó hagyományt, az eredetről egy ponton a vers jelenidejére vált át, s politikailag is interpretálható programot ad:

Az az előd nem volt boldog.

Nem boldogok az utódok.

Az ős haza odaveszett,

de a vágy nem emlékezet.

Hejh magyarok, hajh szegények, hova űzni azt a gímet?

Aki hajtja, belepusztul asszonyostul, csapatostul.

Az is, aki látta, végre, hagyja immár békességbe. Tisza mellett, Duna mellett az a szarvas itt legelget.

107