Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 12. szám - Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus"
párt együttműködése még nem jött létre. Ez az „ügynök"-címke csupán megbélyegző szándékú vád, ha tetszik a „kiközösítés", a kizárás ürügye. 4 A József Attila-kronológia e ponton, tehát Széli Jenőék pere (május 5 - 12) után válik kritikussá. A rendelkezésünkre álló adatok, ha nem is kellő sűrűségűek, ezt követően már viszonylag sok mindent elárulnak a költőről. Ami bizonyos, május végén a költő egy baloldali, de pártkereteken kívül elhelyezkedő szubkultúrában mozog. Baráti köre Nagy Lajosból és feleségéből, Szegedi Borisból, Ember Ervinből és feleségéből, valamint Remenyik Zsigmond- ból és feleségéből áE. E körben napirenden vannak az intrikák, a rosszindulatú pletykák; elegendő, ha e vonatkozásban csak Szegedi Boris Nagy Lajoshoz írott május 30-i, maróan Szántó Judit-ellenes (ám József Attilát is lesajnáló, lekezelő) levelét említjük (vö. Szántó 1997. 219-221), valamint a Szántó Judit és Remenyikék között támadt affért, Judit ún. pletykálkodását (vö. Tverdota 1998. 443, Tasi József interjúja Ember Ervinnével, PIM hangtára). Hogy e kicsinyes, s a maga torzsalkodásaival elfoglalt közeg egyedüli közege volt-e ekkoriban a költőnek, nem tudjuk, de valószínű, hogy a/ éltek még a „barthás" periódus egynémely, kávéházban is fönntartható nexusai, b/ újabb kapcsolatok kialakítására, illetve régebbiek fölelevenítésére is tett lépéseket. Ez utóbbiak közül az látszik a legfontosabbnak, hogy József Attila immár a pártkereteken kívüli, „polgári" irodalmi életbe is megpróbált újra bekapcsolódni, s ennek három mozzanata konkréten is megfogható. 1. Bizonyos, hogy ekkor már megkezdődött a Babitshoz és a Nyugathoz való közeledés, amely a folyóiratban való publikálásokban és a [Magad emésztő... ] megírásában is tetten érhető; 2. éppen Szegedi Boris leveléből tudjuk, ennek az időszaknak az új fejleménye a Karinthyval való barátkozás, összejárás (vö. Szántó 1997. 220); s végül 3. megtörtént a formális íróközéletbe való bekapcsolódás, az IGE lillafüredi kongresszusán, az úgynevezett íróhéten való részvétel. Ez utóbbi történetét viszonylag részletesen ismerjük. Tverdota György rekonstrukciójából (Tverdota 1998. 443-447) tudható, hogy József Attila 1933. június 10-én utazott el a Miskolc melletti Lillafüredre, ahol az azévi íróhetet rendezték. A vonaton Nagy Lajossal utazott, út közben Arany Jánost olvasott. Lillafüreden a Palota szállóban, ahol elhelyezték őket, Berda Józseffel került egy szobába. Az íróhét kötetlen programjai keretében megismerkedett a szintén ott tartózkodó Marton Mártával, Szőllős Henrik doktor válófélben lévő feleségével, aki - mint ma már köztudott - az Óda ihletője, esetleg csak ürügye volt. 12-én azonban váratlanul meghalt az IGE elnöke, Pakots József, s emiatt az íróhét félbeszakadt. József Attila, aki e napokban - talán 12-én, 13-án - írta meg az Ódá-1, egy ideig még Lillafüreden maradt. (Berda József emlékezése szerint, amelyet a kutatók többsége is elfogad, ekkor született a [Magad emésztő...] is, magam pedig valószínűsítettem, hogy valamikor ekkor íródott a Ha lelked, logikád kezdetű töredék is [vö. Lengyel 2000].) E versek hangvétele, tematikája önmagukban is az illegális KMP merev, fegyelmező rendjétől való függetlenséget, sőt fölszabadulást dokumentálják. Mikor utazott vissza Budapestre a költő, pontosan nem tudjuk; 17-én, szombaton viszont már bizonyosan otthon volt. Még aznap postára adta Babitsnak az Ódát, másnap, 18-án pedig — az Óda sajátos hozadékaként - a nőiségében megsértett Szántó Judit öngyilkosságot kísérelt meg. Az öngyilkossági kísérletnek nagy, s többnyire anekdotázó-poentírozó irodalma van; mint ismeretes, ennek a földolgozása Kosztolányi Dezső nevezetes Barkochba című noveUája is (első változatát Id. KJA 1: 316-324, 788, vö. még: Tverdota 2001. 97-107). Mindebből szempontunkból most két dolog lényeges. (1) A 10-étől 17-éig tartó időszak József Attila egyik 104
