Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 12. szám - Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus"
született. Ennek a datálásnak a lényegét - szemben az esetleges 1935-ös szereztetéssel - a szakma elfogadta; a cikket Szabolcsi Miklós 1933 őszére (Szabolcsi 1998. 256), Tverdota György 1933 végére, esetleg 1934 elejére datálta (vö. Tverdota 1996. 172). Igaz, a szöveget József Attila cikkeinek internetes kritikai kiadása - minden indoklás nélkül - az 1930-as írások között szerepelteti, ez azonban komolytalan dolog, hiszen A nemzeti szocializmus már csak grafológiai sajátosságai következtében is mindenképpen 1932 utáni. (A kéziratban olyan kis k betűk szerepelnek, amelyeket József Attila csak 1932-től használt, előtte viszont mindig szignifikánsan más formájú k betűket írt [vö. JATC 1/2: 32-34].) Másutt, velem egyezően, maga Horváth Iván is 1933 nyarát jelölte meg valószínű időpontként (vö. Szántó 1997. 189). E pillanatban tehát kétségtelen, hogy (1) létezik egy olyan József Attila-cikk, amelyik „kilóg" a költőről alkotott hagyományos képből; s nagyon valószínű, hogy (2) a szöveg 1933-ban keletkezett, (3) megszületésében meghatározó szerepe volt a nehezen megítélhető, egyéni képletű Rácz - más írásmód szerint: Rátz - Kálmánnak, (4) a cikkben megfogalmazott álláspontját pedig a költő gyorsan, kb. hat hét alatt revideálta, megtagadta. A szöveg keletkezésének megközelítőleg pontos időpontja, születésének körülményei, történeti kontextusa viszont még nyitott kérdés, s hiányzik a cikk mélyebb gondolkodástörténeti értelmezése is. Mindeme problémák tisztázásának útja, sajnos, meglehetősen körülhatárolt. Forrásadottságaink eleve kijelölik a járható, ám meglehetősen keskeny ösvényt. Ami elvégezhető: (1) áttekinthető a költő életrajza 1933 folyamán, mindenekelőtt 1933 nyarán, (2) fölrajzolható Rátz Kálmán pályája, s (3) értelmezhető a szöveg az előbbi adatok kijelölte kontextusban. E három megközelítés együtt, egymásra vonatkoztatva viszonylag biztosan jelöli ki, mi is történhetett valójában. 2 A vizsgálatot érdemes a „végén" kezdeni. A Népszava 1933. október 30-án közölte a Vigaszt. Ez a József Attila-vers (amelynek értelmezésére később még vissza kell térnünk) több szempontból is fontos számunkra. Fontos mindjárt a közlés helye, maga a lap. A Népszava ugyanis, mint köztudott, szociáldemokrata pártlap volt, benne névvel jelzett saját írással sem az illegális kommunista párt kommunistaként számon tartott aktív tagjai, sem jobboldali pártokhoz tartozók nem szerepeltek. Az a tény tehát, hogy József Attila névvel jelzett saját verset közölt a Népszavában, csakis korábbi politikai álláspontjától, politikai „státuszától" való eltávolodásaként, és egyben a szociáldemokrata párthoz való közeledéseként értelmezhető. Sőt, az is kijelenthető, hogy ez a közlés az első manifeszt jele új politikai orientációjának, Mónus Illéshez való közeledésének. Igaz, s erről nem szabad hallgatnunk, ez a közeledés már 1932 végén megkezdődött, s bár akkor még, ahogy a hódmezővásárhelyi szociáldemokrata párttitkár, Erdei István emlékezéséből tudjuk, nem fogadta el Mónus ajánlatát (Bokor 1979. 13-14.), közeledése jeleként versfordításokat adott a Népszavának (vö. JAÖM 4: 228-229.). Nyílt állásfoglalásként, szociáldemokrata opcióként értelmezhető saját verset azonban 1933 októberéig nem ajánlott föl a Népszavának - jóllehet publikációs gondjai voltak. Ha tehát azt föltételezzük, hogy A nemzeti szocializmus 1933 októbere után keletkezett, akkor azt mondjuk, hogy a költő az illegális kommunista párttal való szakítást követően, rövid időn belül kétszer csatlakozott, méghozzá deklaratív módon a szociáldemokratákhoz. Azaz: egy szociáldemokrata - „nemzeti kommunista"/ „nemzeti szocialista" - szociáldemokrata váltássort tételezünk. Ennek azonban semmi jele: 1933 októberétől (legalább) 1934 nyaráig folyamatos a költő szociáldemokratákhoz való tartozása. Ez, másként fogalmazva, azt jelenti, hogy a „nemzeti kommunista"/ „nemzeti szocialista" epizód mindenképpen 1933 októbere előtt történt - azt 97
