Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT ILLYÉS GYULA - Illyés Gyula: Lent és fönt

számukra, mit is kaphatnak még a boltokban azért a kevés pénzért, amihez a napszámért s faragványaikért jutottak. Ragadt ránk persze néhány orosz szó is. * Laktak franciák is a házban. Ezek havonta fizettek a szobáért, a kosztért: megál­lapodott, megbízhatóbb lakókként. Joyeux úr velük rangosította a hoteljét, ütötte csaknem szabályos szállodává. Szemben a csupa jött-ment népséget nyüzsögtető tömeg-odúval. Ott időztek ezek vacsora után is a konyhai nagy asztalnál. Szájkendő nagyságú bársonyterítőt hozott eléjük Joyeux úr, azon keverték, arról osztották szét a kár­tyát. Pénzbe játszottak, de kockázat nélkül. Aki a sok forduló után kihúzta végül a bankot, mindenkinek fizetett. Fölhallatszott a vitájuk. * A hazug franciául: menteur. Imre nyelvtehetségnek bizonyult már Berlinben. Mint a jókerekű malom bár­milyen hegy patakját, szája a francia szavakat is úgy forgatta, öntötte volna, ha nem fegyelmezi magát, leginkább az én könyöktaszigatásaimra. De azt, hogy a szavaknak a nyelvtani jelentésén kívül érzelmi tartalmuk is van, Imre fürgén forgó nyelve még alig fogta s hasznosította. Kellő ajak-mozdulattal a menteur azt is jelenti: Ugyan! Mit nem beszél! Ne mondja! Joyeux úrnak esze ágában sem volt Imre becsületébe taposni, amikor először Imre szemébe mondta, hogy menteur. De Imre fölpattant. 1979 17

Next

/
Thumbnails
Contents