Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Dénes Iván Zoltán: Bibó, a legcsendesebb (Németh László hatása Bibó Istvánra)

listát pedig a letűnt rendszer diszkreditálta egyszer s mindenkorra. Ezért a demokratikus kormányzást az 1947. évi parlament működésével érdemes megkezdeni, amelynek feladata, hogy alkotmányjogi hatállyal megszabja az új magyar demokrácia közös kiindulási alapjait.

A jelenlegi (1956. október 23. előtti) országgyűlés alapja az 1949-es alkotmány, az egy- pártrendszer, így annak nincs semmiféle tekintélye és erkölcsi hitele. Az 1947. szeptemberi alkotmányjogi helyzethez való visszatérés viszont lehetővé tenné közös alapelvek és megoldási eljárások megszavazását és biztosítékokkal való körülbástyázását.

Garantálni kell a köztársasági államformát, a hatalommegosztást és a szabadságjogokat, a földreform fennmaradását, a bankok, a bányák és a nehézipar államosításának fenntartását a munkásdemokrácia és a munkások nyereségrészesedésének beépítésével. A nem államosított gyárak, ipari és kereskedelmi üzemek a munkások tulajdonába kerülnek, az üzemek bürokráciáját pedig le kell építeni. A szabad vállalkozás lehetőségét helyre kell állítani, igazság- és jóvátétel csak igen szűk térre szorítva alkalmazható, a közigazgatást a szakszerűség alapján újjá kell szervezni, de anélkül, hogy az a régi diplomások hadjárata lehessen a diploma nélküliek ellen, és biztosítani kell a bürokrácia leépítése következtében állásukat vésztők beilleszkedését a termelésbe. A vallásszabadság helyreállítása az egyház és az állam elválasztásával kell, hogy társuljon. Az iskolázás állami feladat marad, az egyházi iskolák szabadságát helyre kell állítani, s a különböző iskolák támogatását egyenlő feltételek mellett biztosítani kell.

Ezeket a követelményeket a demokratikus politikai életben résztvevő pártoknak el kell fogadniuk, amire a legfelsőbb bíróságból alakuló alkotmánybíróság ügyel. A demokratikus politikai élet kiindulása az MSZMP) az SZDI) a Kisgazdapárt, a Parasztpárt és a Demokrata Néppárt kereteiben történhet, hiszen ezekbe belefér az egész ország.20 21

A határolt többpártrendszer az alkotmányjogi vákuumhelyzet elkerülését, s a demokratikus legitimitás kiindulópontját alkotja. Azt a bázist, amelyre a demokratikus Magyarország épülhet.

Németh László cikkei

Németh László úgy látta, hogy második szárszói beszédében jól diagnosztizálta azt, hogy a magyarság a Horthy-rendszer idején a rendszer kicsinyessége és anakronisztikus jellege ellenére szellemileg és anyagilag dinamikusan fejlődött. A szellemi és gazdasági emelkedéshez most, a forradalommal az erkölcsi és a politikai érzék megtisztulása, az erkölcsi és a politikai emelkedés társult. Az elmúlt ötven esztendő magyar szellemi fejlődése kijelölte a célokat, s immár azt meg kell valósítani: Kertmagyarországot („a szövetkezett minőségi gazdaságokból fölépített, okosan iparosított, kertész színvonalon álló gazdáktól megművelt magyar föld" világát) és az értelmiségi társadalmat („az értelmiségi színvonalra emelkedő munkás és paraszt nép s a néphez szító értelmiség testvériesülése egy értelmiségi társadalomban"). Ezt a víziót azoknak a keveseknek kell megvalósítaniuk, akik a tilalom ellenére ismerik ezeket a célokat, s éppen ezért az ő feladatuk az, hogy a forradalmat

20 VT IV. 157-164. Vö. VT IV 165-238, A hatalom humanizálása 269-283, 351-365., A fogoly Bibó István vallomásai az 1956-os forradalomról. (Összeállította Kenedi János). 1956-os Intézet, Budapest, 1996. 11-36, 43-53, 69-150,158-175,193-201, 211-216. Lásd még: Radnóti Sándor: A legitimáció keletkezése. Emlékkönyv I. 367-381., Bence György-Kis János: Határolt forradalom, megszorított többpártrendszer, feltételes szuverenitás. Emlékkönyv I. 386-403.

21 Németh László: Emelkedő nemzet. Irodalmi Újság, 1956. november 2.

45