Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 9. szám - Lászlóffy Csaba: A Purgatórium ára; Kaszárnya-krónika; Napló; A homályos érzékenység versei*; A legenda hamuja (versek)

Mondok egy titkot: ha a test nyugodt, a lélek is nyugalmat remélhet. Mindig aki veszt, az reszkíroz vért, forradalmat.

Furcsa, összefüggéstelen vitákon gondolatom átlép - de te eljátszanod velem Bérénike fondorlatét még.

A le nem metélt bőrömön érzem gerjedt dühöd - erőt ad. Hazudni nőies öröm (veszélyesebb, mint az erőszak*,).

Érzéki, hétköznapi váz! sehol, aki szentnek tekintsen.

Csak a látszat az úr. A ház üres, álom ködösít mindent.

A következő „művelet" a csontig rombolás? (Miért ne!)

Vagy még tovább: a géneket megtagadva. (Van, aki értse?)

Nincs vesztőhely. A kegyelem Krisztus a kegyetlenség balján. (Pardont nyerhetünk értelem szerint, vétkem, vétked beváltván.)

1995