Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Győri László: A Róma villa (Egy vers körülményei)
Győri László A Róma villa „Ülj csak le!, mordult rám és máris új papírt feszített a deszkájára. Túl a Róma villán, Kaposvár felett... " Meglátogattam azt a szent helyet Kaposvár fölött, ahol még Ady is járt (a város büszkeségei Ady s Rippli, a szülötte somogyi), és rámmordult két irdatlan kuvasz, - aztán egy hang, egy halk, udvarias hang invitált a kastélyba, csak a mester hiányzott és egy „ülj oda", de az örökre. Elöntött a düh (a fiatalnak sokszor ez a mű) a vers miatt. Hogy könnyű volt neki, de én itt élek: ez a gyűrt penész a pasztellvázlat s nem szignálja kéz. Egy vers körülményei Szabó Lőrincnek a Vers és valóság című könyvét nem ismerem; tudok róla, láttam, hogy megjelent, de olyan drága volt, hogy nem vettem meg, s azokban a könyvtárakban, ahova járok, vagy hiányzott, vagy mindig ki volt kölcsönözve. Pedig Szabó Lőrinc az a költő, aki - leszámítva József Attilát, akit fiatal, gimnazista korom óta a legnagyobbnak tartok - az örök, a második legnagyobb, de akit úgy szeretek, hogy közben gyűlölöm is, persze az „odi et amo" értelmében. Olvasom, elhajítom; elhajítom, olvasom. És örök szerelmem. Vajon a Huszonhatodik évről miket írt? A Tücsökzenéről? Amikor egyszer Balassagyarmaton jártam, megnéztem azt a házat, ahol éltek és amelyről írt is az egyik tücsökzenében. Az utcasor kopott, hámlott házakból állt, az is, amelyen az emléktábla az ő emlékét idézte föl. A versből a házra rátaláltam, a házból viszont nem találtam rá a versre - ez a költészet. Németh G. Béla szerint a remekművek megértéséhez közvetlen életrajzi és keletkezéstörténeti adalék nem kell, mert „bennefoglaltatik az magában" a versben. „Az olvasót... kár volna megfosztani a művészi önelvűség átélésének örömétől, a tiszta esz104
