Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Határ Győző: Verselemzés I-V.
se értekezleti sereghajtó, se írószövetségi pártmegbízott el/társ nincs a közelben, a Napon sütkérező gyík mozdulatlan mélyálma alig különböztethető meg a tetszhaláltól - s innen van az, hogy a „lenni lomb" gondolatfűzése a lombról átugrott a gyíkra; mert míg a lombot a felszivárgó „víznek éje élteti", ezalatt a talajsó a napsugárhoz „tetszhalált vegyít": a tetszhalálnak ebben az örök-boldogságos állapotában él a lomb, mely átalszik minden pártállamot; és „szemmel ébren", a tetszhalál hasonló, mindboldog állapotában - átaludva a teljes történelem minden dialektikus mozgását, átcsapását önmaga ellentétébe, az oda-visszatáncolt marxizmus minden figuráját, a rendszer parazitáinak, poroszlóinak és kiszolgáló irodalmárainak egész menazsériáját - álmán teng a gyík. És most, e rendhagyó verselemzés után jöjjön a szonett, amely 1952-ben íródott, a sátoraljaújhelyi fegyházban, mielőtt a poétát (füzérláncon, többedmagá- val) átszállították a miskolci Ávóra. Lenni lomb átaludni ezt a kommunizmust eszme nélkül eszméletlenül! Langy szabadgondolkozó komisz most győzd: a szellem térdrekényszerül lógsz a sorvadó oázisoknál hol fogatlan tigris ténfereg mind vadőr s hajdanvaló sasok már árnyékszék fölött keringenek lenni lomb mely bölcsek rendszeréből nem kér oktatást elég neki vízre-sóra-nap: sugárból épülj törzsed víznek éje élteti sód a naphoz tetszhalált vegyít s szemmel ébren: álmán teng a gyík 25
