Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 6. szám - Pomogáts Béla: Két búcsúztató között (Méray Tibor és az Irodalmi Újság)

ismertette a prágai Literarny Listy című irodalmi lap Nagy Imre emlékét idéző írását, amelyet különben a Népszabadság igen hevesen megtámadott. (A cseh lap közleményét: Osvald Machatka Évforduló című cikkét az Irodalmi Újságnak ugyanez a száma magyar fordításban is közölte.) Lengyel töredék (1982. 1. szám) címmel közreadott vezércikkében pedig a lengyel munkásmozgalom elfojtása, a Jaruzelski tábornok által irányított katonai hatalomátvétel ellen tiltakozott, egyszersmind elítélte azt a magyar- országi körök által keltett lengyelellenes propagandát, amely éket kívánt verni az egymás iránt hagyományosan baráti érzéseket tápláló két nép: a magyar és a lengyel közé.

Méray Tiboréknak a nemzetközi politikával foglalkozó írásai számos igen fontos világpolitikai kérdést érintettek, így az egymással szemben álló katonai szövetségek vagy az enyhülési folyamatok vizsgálata mellett a hatvanas évek első felében kiéleződött szovjet-kínai konfliktusok fejleményeit. A magyarországi közvélemény jó ideig ezekről a konfliktusokról alig kapott hírt (legfeljebb a nyugati rádióadókon keresztül), ezért aztán meglehetősen nagy megütközést keltett az, hogy 1963-ban a szovjet-kínai határon fegyveres összetűzések robbantak ki. Méray Tibor igen korán felismerte azoknak a vitáknak, majd konfliktusoknak a jelentőségét, amelyek a szovjet és a kínai vezetés, illetve Hruscsov és Mao-Ce-tung között létrejöttek, s 1960 szeptemberében A nagy barátság című háromrészes cikksorozatában már hitelesen világította meg a nézetkülönbségek hátterét. Ezt a cikksorozatot további elemző írások követték, majd La rupture Moscou-Pékin (1966) című könyvében (amely németül és spanyolul is megjelent) igen árnyalt elemzést adott a konfliktus történelmi és ideológiai indítékairól.

Az imént említett 1964-es Újévi számvetés című vezércikkében már nagy nyomatékkai szólt az erdélyi magyarságra nehezedő elnyomásról és arról a következetes hallgatásról, amelyet a magyarországi politika és sajtó tanúsított a kisebbségellenes intézkedések ügyében. Érdemes felidézni az akkor mondottakat: „1963 fordulópontot jelentett Erdély ügyében, a legnagyobb világlapok (...) elkezdtek beszélni arról, ami mindeddig tabu volt. Csak a forma szerint legilletékesebb, a magyar kormány hallgat. Mitől félnek? A sovinizmus vádjától? Az, hogy a legbűnösebb sztálinista múltú román vezetők napról napra megsértik majdnem kétmillió magyar emberi jogait, nem sovinizmus? Szóvá tenni a sérelmeket, kiállni az egyenjogúság védelmében, számon kérni a visszaéléseket, a nemzetközi közvélemény figyelmét hivatalosan is felhívni a kétnemzetiségű, kétnyelvű ország, Erdély problémájára: ez volna az, amitől egy magyar kormánynak meg kell riadnia?"

Méray Tibor ettől kezdve rendszeresen foglalkozott az erdélyi magyarság mind súlyosabb helyzetével. Gondok és remények (1963. július 15.) című írásában egy Erdélyből érkező (és a lapnak ugyanebben a számában közreadott) memorandumot: a Független Erdély Mozgalom kiáltványát mutatja be, és ennek során a következőket jelenti ki: „Nincs egyetlen olyan kormánya a világnak, amely szótlanul tűrné, hogy a népéből való, mintegy kétmilliós kisebbséget egy szomszédos ország jogaiban korlátozzon, lélekben, kultúrájában fenyegessen. Éppen elég ideig tűrte, tovább nem tűrheti ezt a magyar kormány sem. Ez nem irredenta, ez nem sovinizmus - ez emberi, nemzeti, demokratikus és szocialista kötelesség."

A mögöttünk lévő történelmi korszakban, midőn az erdélyi magyarság elemi emberi jogainak korlátozását alig tehette és tette szóvá a magyarországi közélet (legfeljebb Illyés Gyula és még néhány író nyilatkozott meg a nyilvánosság előtt), Méray Tibor és az Irodalmi Újság igen nagy szolgálatot tett a kisebbségellenes elnyomás szüntelen leleplezésével, illetve néhány Erdélyből titkos utakon nyugatra juttatott dokumentum (például a Tóth Sándor kolozsvári egyetemi tanár nevéhez fűződő 1976-os Jelentés Erdélyről vagy a Szőcs Géza és társai által szövegezett 1983-as Az Ellenpontok Szerkesz98