Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 6. szám - Legenda Kodolányi Jánosról (Összeállította: Albert Zsuzsa)

- ifj. Kodolányi János: - Az anyám szülei nem értettek vele egyet, a nagyanyám élt még akkor, ővele nem volt semmi baj, mégpedig elsősorban azért nem, mert nazarénus volt, és szelíd lelkületű asszony, nyilvánvaló, természetes is, hogy a legkisebb lányát, aki egyúttal a legkisebb gyermeke is volt, másképp is szerethette, mint a nagyobbakat.- Kodolányi Júlia: - Magam előtt látom őket, még amikor kis gyerekek voltunk, Rákospalotán, hogy a szobának melyik sarkában volt az én kiságyam, vagy melyik sarkában volt a garnitúra, hol volt a zongora. Nyolc hónapos koromból emlékszem vissza a legelső emlékemre. Vagy látom azt a püspökladányi parasztházat, amikor én még egy cukros ládikában álldogáltam, és látom a vadszőlőt a tornác mellett, és látom, hogy a bátyám megy egy tyúk után, amelyik az ő tyúkja volt és az leült, amikor a bátyám utána ment, hogy meg tudja fogni. De ezt úgy látom, mint hogyha itt lenne most előttem.- Albert Zsuzsa : Anyagi segítséget nem kaptak, vagy nem fogadtak el?- ifj. Kodolányi János: Annyit, hogy amikor a húgom született, akkor éppen a nagyanyám házában laktunk, de aztán onnan átköltöztünk egy parasztgazda házába, ahol egy szobát kaptunk. Ez egyúttal szemben volt azzal a házzal, amely az erdészet háza volt és a nagyapám ott lakott a második feleségével és a második házasságából származó kisebbik fiával, valamint a nagynénémmel, apám testvérhúgával. Úgy hogy onnan az apámék állandóan ráláthattak arra a házra, ahol a nagyapámék éltek és laktak, nagyapám azonban kitért a találkozások elől, elfordult, nem kereste azt a lehetőséget sem, hogy kezet fogjon a fiával, és megpróbáljon megbékülni vele. Egy látszatot őrzött magában. Kénytelen is volt a társadalmi helyzete következtében egy ilyen látszatot tartani azért, mert a külvilág ezt tőle el is várta, hogy, mint a Közalapítványi Erdőhivatal vezetője, akinek alkalmazottai voltak, erdőőrei voltak, erdőmunkásai voltak, kocsisa volt, tehe- nese volt, cselédlány volt a háznál, tehát ezt a látszatot őriznie kellett, és ebből nem akart és nem is tudott kiszabadulni.

Amikor apaibb volt, ez elsősorban a nagynéném iránt jelentkezett, valamint az apám féltestvére iránt. Dacosan viselkedő apámmal szemben nem. Apámat megverte, akár korbáccsal, és az apám ezt szótlanul tűrte, nagyapámat még ez is sértette, hogy: te még nem is sírsz!- Kodolányi Júlia: Nagyapám második feleségét nagyon szerette, fiatalkorában nagyon sokat tanult tőle, ő Dohnányi-tanítvány volt, nagyon jól zongorázott, a klasszikus zenét tőle ismerte meg az apám. Nagyon jóindulatú asszony volt, nagyon sokat mesélt neki csillagászatról.

Végeredményben, valójában én azt hiszem, hogy ugye volt az első világháború, és a fiatalság mindig hajlamos arra, hogy változtatni szeretne a világon, és a Haraszti Sanyi bácsi, aki neki iskolatársa volt, ő is ormánsági volt, de már bent laktak Pécsen. Sanyi bácsi szülei, az öreg Harasztiék két fiukat taníttatták. Az egyik apámnak osztálytársa volt, de a Sanyi bácsival volt jóban. És valahogy így került közel a szociális eszmékhez. Nem is kommunizmust mondok, szocializmushoz. Nem volt ő párttag, szimpatizáns volt, valójában meg akarta volna azt is reformálni. Mert vallásos volt, és ő elképzelt egy nem ateista, hanem istenhívő szocializmust.- Albert Zsuzsa: Rendkívül érzékeny, nem teljesen ép lábú, zavart családi körülmények között élő gyerek volt, aki kilógott abból a faluból, ahol aztán csaknem az egész gyermek- és ifjúkorát töltötte. Ezért vette talán jobban észre, hogyan élnek ott az emberek. Vajszlón, az Ormánságban. Hogy ezt észrevette, ez volt az ő tehetségének egyik része. Az, hogy maga a népi mozgalom, és az ő első novellái ide kapcsolódnak, ebből származik. Az ő fokozott érzékenységéből, kritikus szemléletéből, és abból, hogy más volt, mint a középosztály, és más, mint azok a parasztok, akiket megismert.- Kalász Márton: - Az Ormánság, ahol én is éltem, neki szellemi hazája is volt. Nem választotta, de választatták vele. Nekem sok élményem és tapasztalatom van azzal kapcso78