Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 6. szám - Faludy György: A Duna (vers)
Faludy György A Duna i Nyolcvanöt éve lehetett egy téli napon. Nagyapám Pest legszélére vezetett s megmutatta a jégmezőt a Korzó néven nevezett helyről. „Az ott túlnan Buda," szólt, „és lábunk előtt a nagy folyó. Úgy hívják, hogy Duna. Megnéztem jól, de víz helyett nem láttam, csak havat s jeget. „Miért" kérdeztem akkor én „járnak havon az emberek, mikor amott a láncos út bizton visz át a jég felett? Mind megbolondultak talán?" „Nem kell hídpénzt fizetniük," felelte erre nagyapám. II Néhány év s minden rendbejött. A Fürdő utcza végén láttam a folyamot s a rajta úszó faalkotmányt, a fürdőházat. Majd a Római-partra mentem. Vízimalmok sora a Gázgyár után. A fürdőt hidegebbnek ítéltem meg az Adriánál. A szekérről le a malmokba gabonát .vittek pallón s vállon, az öregekén csupán egy zsák, a legényekén kettő-három. A csónakházakban a parton
