Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 5. szám - Tandori Dezső: Mindennapi módját (vers)

neutronok nem kezdenek forogni szemed láttán, kétségtelen, de mind az emberi elem ott lelhető textusaikban, ott ni. ­Vagy elfogadnak, beillesztenek végsőknek kikiáltott rendszerekbe, vagy kellemetlen vagy felette, sérted az érdekeiket; vagy lehámlik a máz, a szép borítás, és marad a kölcsönös iszonyítás; vagy...és itt is vagy-és-vagy de még hogy. S a dolgok! Mind a megszerezhetések, melyek valahol úgy egyszeriben módosabbak, és vonzóbbak a „fények", s elfakulnak az egyéb-féle lényeg­nek állítólag idáig csupán kikiáltott, érdemleg semmiben nem álló izék-„mi ilyesmiben nem gondolkodunk", „hát ez meg miről szól" és legyen így, ám legyen így jól. Évszázadok vesztes pozíciója a tiéd, Rilke, bármi politúrja kerül rád eszméknek és érzeteknek, melyek már felületet sem ereznek mintázatukkal. „Virulni akarnak ők, s virulni szép", s emennek s amannak példája ezt nem hogy beigazolja, de ki is zárja, ami egyébre volna, „mi inkább érlelődnénk", fáradalmát, és versedért nem hogy egy almát nyújtanának át, de naponta- semmi versért és fáradalomért az el nem ismert kozmikumban! - a napi híreket, s egész halomban zúdul rád irónia s komikum

Next

/
Thumbnails
Contents