Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Dénes Iván Zoltán: Bibó, a legcsendesebb (Németh László hatása Bibó Istvánra)

nem lehet változtatni. Én a Petőfi Párt elnevezést nem tartottam jónak. Petőfi nagyon szép jelszó, de adott esetben nem olyan könnyű Petőfit konkretizálni. Másodszor pedig ember nevéről pártot csak egy aktív pártvezér esetén neveztek el, aki jelszó volt, de ugyanakkor pártvezérnek is elképzelhető volt. Gondolok itt Kossuth Lajosra. De ilyenfajta reminiszcenciák alapján pártot elnevezni, én azt tartottam, hogy nem lehet. Szóval ez bosszantott."27

Az interjúkból azt is megtudhatjuk, hogy Németh László Pártok és egység-cikkéből az ő javaslatára kihagytak egy passzust: „Abból a cikkből javaslatomra hagytak ki valamiféle élesen vagy szerintem erősen kommunistaellenes passzust. Akkortájt én nagyon fontosnak tartottam, hogy az antikommunista alaphang, ami akkor erősen divatban volt, ne érvényesüljön, és számot vessünk azzal a ténnyel, hogy a forradalmi eseményekben a kommunistáknak döntő szerepük van."2*

1957 májusában Bibó Istvánt letartóztatták, és egy bő év múlva életfogytiglani börtönre ítélték hazaárulásért. Ebben az időszakban Németh László - a Rákosi korszakkal szemben - hírneves és elismert író volt, dolgozhatott, de közben igyekezett segíteni bebörtönzött barátain. Helyzetük különbségei ellenére levelezésük tanúsága szerint - elsősorban Németh Lászlóné energiáinak köszönhetően - a Németh és a Bibó család rendszeres kapcsolatban volt egymással. Tudtak egymásról, nyomon követték egymás életének főbb eseményeit, és Bibó István szabadulása után ismét gyakran együtt szilvesztereztek.

Bibó István (1968-ban) papírra vetette az Uchróniát és (1971-72-ben) magnóra mondta Az európai társadalomfejlődés értelmét At. elsőt Németh László VII. Gergely című, 1937-ben írt drámája inspirálta. Az európai társadalomfejlődés értelme gondolatmenetét pedig a Róma utódai című Tanu-írás, de más Németh László-tanulmányok is befolyásolták. Németh László esszéinek és tanulmányainak a szellemi hatása bizonyos, de kétségtelen bizonyítékunk arra van, hogy Bibó István reflektált Németh László drámáira, a VII. Gergelyre és Az árulóra.

Történelemértelmezés két dráma kapcsán (1963-1975)

Bibó István két drámaértelmezése közül az egyik az Uchróniá és Az európai társadalomfejlődés értelme előzményének tekinthető, amely a hatalom humanizálására vonatkozik, a másik viszont a Szekfű történetfelfogásával való polémia összefüggésébe illeszkedik.29 Az öntörvényű gondolatmenet Németh László egy-egy darabjához kapcsolódik, a drámák mintegy ihletői és alkalmai lehettek a gondolatmenetek megszületésének és kifejtésének, és azokat szerzőjük valószínűleg a hatvanas, hetvenes évek fordulóján, vagy 1975 körül vetette papírra.

„A következőkben két Németh László darabnak a gondolati hátterét és a gondolati háttérben található félrecsúszást szeretném megvilágítani. Az egyik darab a VII. Gergely.

A VII. Gergelynek a központi gondolata az, hogy VII. Gergely teljes energiával - helyenként oklevélrendeléssel és hamisítással is - meg akarja alapozni az egyháznak a világi hatalom fölötti fölényét, ennek jegyében páratlan sikerrel forgatja az egyházi átok fegyverét és egy pillanatban közel jut ahhoz, hogy IV. Henrik német királyt a trónról letétesse és utolsó percben, mikor a király elébejön Canossában, utolsó percben meginog, enged néhány királyi asszony könyörgésének és sirámainak, fogadja a bűnbánó királyt, föloldozza,

27 Életút 409.

28 Életút 431.

29 VT III. 5-123, IV. 265-282. V.ö.: Németh László: VII. Gergely. Történeti dráma. 1937, Az áruló. Történeti dráma. 1954. In: Uő: Történeti drámák. 1-11. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1963.1. 5-100, II. 265-367.

48