Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Dénes Iván Zoltán: Bibó, a legcsendesebb (Németh László hatása Bibó Istvánra)

Sárközi Györgyné (a legendás Sárközi Márta, Molnár Ferenc lánya és Sárközi György özvegye, a folyóirat alapítója, mecénása és mindenese) így emlékezett vissza a Válasz alapítására, a szerkesztés mindennapi gondjaira, Németh Lászlóra és Bibó Istvánra:

„Az alapítási aktusnál, ha jól emlékszem, Veres Péter, Németh László, Bibó István és Keresztury Dezső jelentek meg. Kis asztal körül ültek és mérlegelték a haza sorsát, miközben a hároméves Bibó Pistuka szünet nélkül huzgálta az apja öltönyének ujját.. ."7 8 9

„Egész úton hajamat téptem, mert a mindenkori Bibó-kézirat vagy nem lett kész időre, vagy a szerző teljesen átírta a már kiszedett cikket az utolsó pillanatban. (Egy későbbi autóbuszhoz kellett rendszerint kimenni Kecskeméten, és kiáltozni, hogy Bibó-kézirat, míg egy vadidegen úr át nem nyújtotta, akinek Bibó utolsó percben hajította fel Pesten az induló autóbuszra.)"®

„Németh László a Válasz megszűnése alkalmából hosszú és olvashatatlan levélben köszönte meg, amit a magyar irodalomért tettem. Ezt a levelet eltettem ahhoz, melyben lehord unatkozó lipótvárosi úriasszonynak, írástudatlan hülyének, mert bírálni mertem egy művét, jobban mondva saját kérésére véleményt mondtam róla. A két levél békésen alszik egymás mellett a Széchényi könyvtár kézirattárában. Valamikor többet sírtam az elsőn, mint amennyit örvendeztem a másodikon"0

Szabó Zoltán így emlékezett Sárközi Mártára és Bibó Istvánra:

„A legszűkebb és legbelső körben a háziasszony volt a legszellemesebb, Illyés a legleleményesebb, Farkas Ferenc a legkomolyabb, Erdei a legkomorabb, s Bibó a legcsendesebb. Az ember minőségét azonban nem ez a jelző méri, hanem amit Sárközi Márta írt egyik, a műfaj remekei közé sorolható levelében. Párizsi karácsonyomra küldte, amikor már a rontó idők roncsolni kezdték jobb embereinket is, s a levélben ki-ki kap egy nem éppen magasztaló, de föltétlenül találó jelzőt, míg a seregszemlét a Nyúl utcai Madame du Deffand be nem fejezte, így: Az egyetlen vigasztaló pont és derűs támasz Bibó Pistám maradt, aki duplájára hízott az utóbbi napokban, és úgy néz ki, mint két véletlenül egymásra fotogra- fált Bibó Pista."10

7 Sárközi Györgyné visszaemlékezése a Válasz szerkesztésére, OSZKK Fond 17/170 1.

8 Sárközi Györgyné visszaemlékezése a Válasz szerkesztésére, OSZKK Fond 17/170 7.

9 Sárközi Györgyné visszaemlékezése a Válasz szerkesztésére, OSZKK Fond 17/170 10. A sorrend fordított: »Valamikor többet sírtam a másodikon, mint amennyit örvendeztem az elsőn.«

10 Szabó Zoltán: Bibó Istvánról. In: Bibó István összegyűjtött munkái 1-1V (Szerk.: Kemény István-Sárközi Mátyás) Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1981-1984. I. 8-35, 34. Szabó Zoltán írását bírálta: Németh G. Béla: A "megátalkodott jóhiszeműség". Vázlatok a Bibó-képhcz. Kortárs, 1995/8 69-75, kötetben: Uő: írók, művek, emberek. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1998. 155-165. Érvelése azon a feltételezésen alapul, hogy a Válság után-választás előtt című írás kimaradt a berni összeállításból, s Bibó István korképe Kovács Imre illúziótlan valóságérzékelésével szemben Lukács György elfogult helyzetrajzához hasonlít, miként - Németh G. Béla véleménye szerint - Bibó István 1945 és 1948 közötti egész koncepciója is. A szerző azonban tévedett, amikor a négykötetes gyűjtemény három kötete alapján azt állította, hogy a kérdéses írást a kiadvány nem tartalmazta, mert az abban benne volt: ÖM IV. 1250-1266. Véleményem szerint abban is tévedett, hogy Lukács György nézeteivel rokonította Bibó István beállítottságát. Lásd még tanulmányformába foglalt visszaemlékezéseit: Uő: Egyedi és csoportmagatartások a kommunista hatalomátvétel előtt (A Válasz 1946-48 között) Századok, 1998/3 717-725, kötetben: Uő: írók, művek, emberek. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1998. 144-154. Uő: Folyóiratok karaktere és szerepe 1945-47 között. Valóság. Kortárs, 1998/7. 92-98. Szabó Zoltánra lásd: András Sándor: Haza és ország - nemzet és nép - szabadság, egyenlőség - szabadság, testvériség. Szabó Zoltán nemzetszemlélete és a harmadik út. Kortárs, 1995/5.1-29, Kenedi János. Jónás. Világosság, 1996/ 8-9.161-170. Bibó István és Lukács György viszonyára legújabban: Heller Ágnes: Bicikliző majom. Élet- és korrajz. Kőbányai János interjúregénye. Múlt és Jövő Könyvek, Budapest, 1998. 88.

40