Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Dénes Iván Zoltán: Bibó, a legcsendesebb (Németh László hatása Bibó Istvánra)

helyezte másodsorba, mint ahogyan száz évvel azelőtt a finnugor kapcsolatokat utasították el sokan az előkelőbbnek vélt hun-török kapcsolatokkal szemben "4

A beszélgetés jelentősége többrétegű volt. Egyrészt kapcsolatot létesített a kelet-európai koncepció és a Szekfű-kritika között, másrészt visszaigazolta Bibó Istvánnak és édesapjának ösztönös „kuruc” ellenszenvét Szekfű történelemértelmezése iránt.

„Ez a beszélgetés tette világossá számomra, hogy Németh László kelet-európai koncepciója és Szekfű Gyulával folytatott vitája között, melyek a Tanúban még egymástól függetlenül látszottak egymás mellett állni, mély belső összefüggés van: a kettő együtt éppen nem egy beszűkült magyar, hanem mind Kelet-, mind Nyugat-Európa felé szélesen kitekintő, a német-osztrák kapcsolatra leszűkített szekfűi szemléletnél lényegesen tágabb perspektívát nyit meg. Ugyanakkor ez a szemlélet mellékesen, de magától értetődően igazolta azt az ösztönösen helyes „kuruc" nézetet, mely az ország politikai súlypontjának 400 éves Bécsbe költözését, Buda főváros jellegének megszűnését nem valami természetes folyamatnak, hanem nagy nemzeti szerencsétlenség részének tekintette. S az egész elgondolást mélységesen aktuálissá tette az a sötét árnyék, mely ekkor már rávetődött egész Európára: a mindent elnyelni készülő hitleri birodalom árnyéka."5

A szellemi kapcsolat kezdete II. (1945-1948)

Németh László csak 1945 decemberében említi (tudomásom szerint) először Bibó Istvánt, méghozzá Veres Péternek írt egyik levelében:

„Kapcsolatokat kellene /létesíteni/ más pártok magyar és radikális érzésű elemeivel. Nem gyorsan kipattanó fúziós-tanácskozásokra gondolok, hanem lassan érő baráti érintkezésre, amely a másik három pártban választja el lassan a hozzánk tartozókat. Én nem ismerem eléggé a mai életet, de hallom, hogy a Kisgazda Pártban Kiss Sándor körül, aki a mi neveltünk, jó negyven-ötven képviselő hallgat, a szocialista /szociáldemokrata/ pártban Takács Ferencet emlegetik így az itteniek. Hogy a Kommunista Pártban van-e megfelelő csoport, ti tudhatjátok, de Bibó István nagyszerű cikke a demokrácia válságáról, úgy látszik, ilyen föltét. Abból kell kiindulnunk, hogy mindegyik párt jó párt - ha a magyarok alulról fölfelé beveszik. Gyarmaton ugyanis csak egy harc folyik: a gyarmatosoké és a gyarmatiaké. S ha hatalmi téren lapítanunk is kell: mutassatok önállóságot ideológiai téren. Valóságos szégyen, hogy egy párt, az írók pártja... szinte egyetlen gondolattal sem járult hozzá, hogy a szocializmus elmélete s a magyar helyzet közt kapcsolatot /lehessen létesíteni/. Bibó István az egyetlen komoly politikai írója. - O ugyan nem paraszt, de annak semmi jele, hogy a Parasztpárt az ő írásait a magáévá tette volna."4 5 6

Németh László - mint tudjuk - 1945 és 1948 között Hódmezővásárhelyen tanított, ott húzta meg magát az őt ért támadások idején. Ugyanez az időszak Bibó István életének legaktívabb időszaka volt. Mindketten nagyra becsülték egymást, és mindketten a Válasz munkatársai voltak. Annak a Válasznak, amely 1949-ben „papírhiány miatt" szűnt meg.

4 VT III. 379-380. Vö. Életút 25.

5 VT III. 379-380. Vö. Életút 25.

6 Németh László élete levelekben, 1914-1948. (Szerk., s. a. r.: Németh Ágnes, jegyz.: Grezsa Terme) Magvető és Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1993. Levele Veres Péternek, 1945 december. 505-506. A hivatkozott tanulmány: A magyar demokrácia válsága. VT II. 13-79, eredetileg: Valóság, 1945 októberdecember. 5-43.

39