Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Lakatos István: „Írói pályámra komolyan készülök” (Németh László négy korai munkafüzetéről, 1931-1942)

tönt, mely ettől a társadalomtól sterilen elválasztja - ha ugyan ügyes fiú létére ki nem vágja magát, (áthúzva: különben jó költő!)

Az életbiztosításom körüli bonyodalmak. Nem bánnám, hogy nyolc évvel fölemelték - de mivel Ella első ajánlatukat elvetette, azt követelnek most, amit akarnak. De megfizetem: ez legyen büntetésük. Egyszer én is csak formailag akarok becsületes lenni (velem szemben még úgy sem voltak). Meggyóntam a biztosító orvosnak minden betegségem, az ifjúkori tüdőbajt, a tavalyi szívrohamot, kiadtam nekik Holló főorvost, akivel szemben mint orvossal és baráttal bizalmas voltam (s aki nekik is bizalmijuk), megireveztem Haynalt, bemutattam az EKG-met; - birtokukba jutott minden, amit orvos rólam megállapított. Éppen csak az én meggyőződésem nem jutott a birtokukba: hogy az én bajomban minden orvos kontár s az egyetlen, aki prognózist állíthat: én vagyok. Ennek az alaki becsületességnek az lett a következménye, hogy a rátát fölemelték, de mégis csak biztosítanak. Közben, azt hiszik, hogy be is csapnak egy kicsit... Én azonban tudom, hogy ők fognak becsapódni. Annak aki küldetésben és családban oda jutott ahová én 35-36-ban, annak meg kell halni - a betegség már csak következménye volt ennek a belső ítéletnek. Az olyan embert mint én csak a lelke ölheti meg; a léleknek nem soká kell keresgélni, hogy a szervezet gyenge pontját, ahonnan önmagát is aláaknázhatja, megtalálja. Mit értenek a szívorvosok ehhez? Ők csak az eret látják, amely ép vagy elnyűtt: de hogy mi nyűvi el s mikép, arra nem kíváncsiak. Ezért tévedtek nálam. Ezért hittek Ivypochondernek. Nem tudták, hogy az én életemben minden valódi volt, abból nem képzelgés lesz, hanem halál. Én ismerem magam ennyire - s ép ezért hiába fedez jogilag egész tökéletesen az ő orvosi tévedésük, ebben a biztosításban egy kicsit mégis csalónak érzem magam.

A Kazinczy Ferenc levelezése Kisfaludy Károllyal s ennek körével c. könyv kivonatolása után Kemény Zsigmond: Forradalom után c. írásából készült feljegyzések között szerepel: „A nép 1848-ki törvények alatt a föld felszabadításán kívül mást nem is értett." Gyulai: Birálatokc. kötetéből készített feljegyzések között olvasható: „A kritikus természeténél fogva conservativ s csak hosszas vizsgálat és küzdelem után szokott megalkudni az új viszonyokkal." Kemény Zsigmond: Elet'és irodalom c. írásában jegyzi fel a megállapítást „kevesebb önteltséggel lévén magunk felől, több részrehajlással vagyunk őseink iránt. Szellemük az irodalommal folytonosan érintkezésbe nem lévő közönségnél hosszasabb, mint első tekintetre gondolnánk; mert a nép lassan cseréli föl világnézetét, s az eszmék, melyek a társadalom tetőzetét érintik, ritkán hatnak le alapjáig."

Az egyoldalnyi Pénztári napló januárra bejegyzéseiből kitűnik, hogy fizetése 242 pengő, a Franklin Társaságtól kap 350 pengőt, - majd az 1939. január 2-i naplóbeírás következik, s január 8-ig folyamatos. (A január 6-i bejegyzéskor tévesen nevezi a napot édesapja, Németh József névnapjának. Németh József ezen a napon töltötte be 66. életévét.) Ez után két oldalon a februári pénztár napló következik.

A következő oldalakon grafitceruzával, nagybetűkkel írt sorok, mondatok, szavak, nevek a liberalizmussal kapcsolatosak. Köztük: „Liberalizmus két oldala (Kossuth és Petőfi)" Majd Szekfű Gyula munkásságát értékelő és kérdéseket megfogalmazó feljegyzések következnek - ismét fegyelmezett, tinta-írással. (Úgy tűnik e két téma, a liberalizmus és Szekfű Gyula kapcsolatos Németh László 1940-ben megjelent Szekfű Gyula című kötetével.)

A következő három oldalon ismét grafitceruzával, nagybetűs írással címszavak egy parasztkollégium felállítása és működése tárgyában: Teendők a hatósági jóváhagyástól a költségvetésig; a tantervben a gazdaság, általános műveltség, magyarönismeret, nyelv, műveltség tárgyait sorolja fel. (Az írás 1940-ben a Téli hadjárat c. kötetben jelent meg.)

Miroslav Krleza: Esszéi kapcsán írja: „Romantika nem reakció, vele kezdődik a horvát irodalom, ezért hosszantartó mindmáig."

Krleza Ady-tanulmánya kapcsán készült feljegyzések, szerb-horvát bejegyzések is olvashatók, valamint egy Krleza-tanulmány vázlata, amely szintén 1940-ben jelent meg a Téli hadjárat-ban.

20