Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Lakatos István: „Írói pályámra komolyan készülök” (Németh László négy korai munkafüzetéről, 1931-1942)

A következő nyolc oldal, ismét grafitceruzával, nagybetűs írással, több részletben (néha a szöveg az előző második oldalon folytatódik), feljegyzések A magyar irodalom tizenöt év s ma címmel tervezett esszéhez. Közbevetve Báthory Zsigmond (N.L. a Báthori nevet mindig y-nal írja!) címszó alatt rövid mondatok: „Régen érdekel Báthory Zsigmond", „Impotencia: nem éppen csökkent értékűség". A második közbevetett jegyzet feltehetően egy beszéd vázlata, amit Kolozsváron mondott el a Kisebbségben írásával kapcsolatban (feltehetően 1940. december 12-én), s amely megjelent a Kisebbségben IV. kötetében 1942-ben. Az egyoldalnyi Heltai-kritika az Utólwng Holtaihoz című színházi kritika vázlata, amely a Kisebbségben III. kötetében A nézőtérről gyűjtőcím alatt látott napvilágot. Ugyancsak itt jelent meg Márai Sándor: Kaland című színpadi művével kapcsolatban Németh László írása a darab századik előadása alkalmából. A munkafüzetben a következő feljegyzések olvashatók: „Mi a titka a sikernek? Póz keménység van benne. A közönség megvetésével készült. Egy szándékos buta nyelv. Egészében: nem rossz."

A Győzelem című dráma vázlata után a Dramaturgiai babonák sorai között az első mondat: „Dramaturgia, úgy látszik az a mesterség, amely (előidézi, hogy) nagj drámai művek ne támadhassanak. " A jegyzetek a nyelvről, az eseményről, a cselekményről, a bűnről, az ábrázolásról és a közönségről szólnak. „A dramaturg: minden korban ugyanaz. A közönség mindig más". Ez is a Kisebbségben III. kötetében jelen meg.

Két oldalnyi, legkülönbözőbb, rövid ceruza feljegyzések után ugyancsak ceruzával az 1941. novemberében írt napló kézirata, amely a Homályból homályba II. kötetének 495. oldalán jelent meg. Első sorai: „Nem bírom ki napló nélkül. Ki-kiforr belőlem egy-egy szóban a szenvedés." A kézirat második bekezdését a kötetből kihagyták, amelyben Németh László egészségi állapotáról panaszkodik. A negyedik bekezdést szintén kihagyták, amelyben Illyés Gyulát és a Magyar Csillagot marasztalja el.

A következő két oldalon ceruzával az Iszony első oldalainak vázlata olvasható. Ezt feljegyzések követik Veres Péterről, aki „nagyszerű regényíró", „nem lázit, hanem meggyőz", majd 13 oldalon tintaceruzával Beszéd a tejcsarnokban címszó alatt vázlat olvasható, amely Találkozó a tejcsarnokban címmel a Kisebbségben IV. kötetében jelent meg 1942-ben.

A következő 21 oldalon tintaceruzával készült feljegyzések Széchenyiről, köztük: „két dolog maradt meg: fölébresztés és alkotásai". Nem volt író, de volt „Érzéke ahhoz, hogy hogy kell magyarokhoz írni." Emlékeztető alkotásairól: lóverseny, club, gőzhajó, Lánchíd, vasút, Akadémia, színház, a főváros szépítése, Duna-szabályozás. Sorok olvashatók diplomáciájáról, kapcsolatai többek között Kossuth-tal, Deák Ferenccel. Széchenyi születésének 150. évfordulójára 1941-ben a sok megemlékezés között már Németh László is közölt részleteket az 1942-ben megjelent 189 oldalas Széchenyi vázlatából. A munkafüzetben mindezek részben feltalálhatok.

A munkafüzetben 1942. október 5-i dátummal olvasható Kata címszó alatt az első, tintaceruzával írt, 25 oldalas írás az ötödik Németh-lány, Kata betegségéről. 1942. október 13-án a bejegyzés első mondata: „Még mindig él". 14-én csak hatsoros írás, amelynek utolsó mondata: „Én ezt - ezt most már - sosem fogom az életnek megbocsátani." (A kis Kata végülis október 29-én halt meg.)

A következő két oldalon Berzsenyiről és Kazinczyról, kettőjük viszonyáról olvashatók rövid mondatok. „Kazinczy és a Dunántúl közt nagy a feszültség. ” „Széphalom és Nikla levelezése a szétszóródás korának tán legszebb dokumentuma." A Költők prózája: Csokonai és Berzsenyi sorai között: „Csokonainak az írásaiból azt látjuk, hogy vergődik, Berzsenyi prózájában, hogy lábal ki az elhagyott magyar ebből"

Utána egy tintaceruzával írt oldalon az 1941-ben megjelent Készülődés kötet vázlata olvasható. Az utolsó három oldalon elszórva, rendszertelenül az Erzsébet nap c. színdarab vázlata, megjegyzések a darab szereplőiről, néhány mondatnyi szöveg. (Magáról a darabról Németh László úgy emlékezik meg, hogy 1940-1946 között készült.)

21