Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Lakatos István: „Írói pályámra komolyan készülök” (Németh László négy korai munkafüzetéről, 1931-1942)

1

délybe - Utószó), VII. Gergely (a 3. felvonás részletes vázlata), majd a VII. Gergely címszó alatt történelmi áttekintés. Nagy Teodorik, Pusztuló magyarok, A forradalmár, Polgár a történelemben, Apolló az alvilágban, A humanisták, Barátság bolondja, A tervhalmozó.

A következőkben négy tintaceruzával írt oldalon, rajzokkal, alig olvashatóan a földrajzi és helységnevek eredetét kutatja, például Akarattya=Akor=folyó, Ata=atya, Séd=sut=tó, berek-jó=szent hely=Berettyó. Majd ismét, de most részletesebben Budapest monográfia címszavai: 1. Történet, 2. Bp. népe: Hordalék, Emésztő szerep, Bp. Mandarin város, itt készül a középosztály, a közerkölcs és a sors. Idegen város? A felelőségérzetet kellene feltámasztani. Utána grafitceruzával, alig olvashatóan, odavetett szavak a XI. kerületről, a Farkasrétről, a Németvölgyi útról, a Várról-Zugligetről, a Marczibányi térről, Hidegkútról, Városmajorról, Budakesziről, Óbudáról.

Az Embertudomány vázlata után három év hónapjainak beosztása az elvégezendő munka szempontjából. Ebből néhány mű címe: Serdülők, Villámfénynél, A magyar szellem története, Rádió-előadások, Agónia, Fiatalok, Európa története: Közvetlen utána a Serdülők vázlata, amely III. Ottó német-római császárról készült, akit 16 éves korában koronáztak meg. Ezt követi az Erős ]ános, egy mesedráma, utána az Órjás és literátor című drámához készült feljegyzések olvashatók - nagyrészt németnyelvű kivonatolással - az 5.-6. századi gót királyról, Theodorikról. (A részben elkészült dráma kézirata 1939-ben Sátorkőpusztán elveszett, és Németh László nem pótolta.)

Grafitceruzával folytatja tovább feljegyzéseit. Összeállítja egy könyvtár vázlatát, amely 2300 kötetből állna és 11 ezer pengőbe kerülne. Ez után betegségének sajátságait foglalja össze (szívburok összenövés állapotának tünetei), majd egy Szív- és keringési elégtelenség könyvet kivonatol.

Európa történet részletek-ben a Tanú-ban lévőkhöz még továbbiakat tervez. Az egész mű 700 oldal terjedelmű lenne. A következő két oldalon a Tanú évek címszó alatt a füzet elején olvasható Ember és szerep II. vázlatának folytatása, kiegészítése olvasható: az Ilona utcától, a Rádió megbízáson át, az Ember és szerep után Tél az új házban (Törökvész úti ház), majd a Betegség, Felsőgöd és visszatérés eseményeivel foglalkozva a fontosabb művek, Berzsenyi, VII. Gergely, Medve utcai polgári után az utolsó írás: Búcsú az olvasótól.

Ismét tintával és nagyobb gonddal folytatja a bejegyzéseit. Vázlatok a magyar szellem történetéhez, a Nyelvi művelődésünk alapjai-ró\, A magyar középkor kutatás eredményei-ről készült írások és a Bírálatok után összeállítást tervezett a Magyar remények katalógusa címmel. Mindezt az Életjel címmel indítandó folyóirat? 1. számának, mintegy 132 oldalnyi füzetébe. A következő oldalakon néhány tervezett mű részletesebb váza olvasható. A megújhodás eredete cím alatt a magyar irodalom fejlődésének útját, a Teréziánus és Jozefinista irányzaton, A Reform-koron, annak értékein, a református főiskolák életén, az asszimilánsok szerepén és Petőfin át tervezte felvázolni. Bírálatok-ban Petőfi, Szabó Dezső, Prohászka, a Baumgarten alapítvány fordul elő. Feljegyzi az Életjel tervezett további hét számának anyagát is és megjelenésének idejét. A folyóiratban a tervezett drámák között a Zsidók közt, a Pusztuló magyarok mellett megjelenik a Bodnárné címe. A regényrészietek között a Serdülők-et, a Fiatalok-at említi és a Szerdai fogadónap-ot.

Később a füzet egyik oldalán egy regény szerkezetét vázolja fel, amelynek néhány motívuma az Iszony-ra emlékeztet. Az Újabb tanulmányok címszó alatt A mítosz emlőin, Székely népballadák, Isten pénze, A magyar szellem tragikuma olvasható. (Ez utóbbiban a romlás kezdetének a kiegyező szellemet tekinti, a züllés egy legázolt nemzedéket eredményezett. A Nyugat közvetlen elődjei között a zsidóság szerepét emeli ki.)

Újból fellelhető a Fiatalok (1936) most már részletesebb vázlata, és ez több tervezetben szerepel. (Németh László 1938-ban elküldi Keresztúry Dezsőnek a mű szinopszisát, majd 1939. januárjában elkezdi írni. Az elkészült rész az Órjás és literátor-ra\ együtt 1939. augusztusában Sátorkőpusztán elvész. Németh László ezt sem írta újból.) A füzet további oldala18