Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 11. szám - Katona Imre: Búcsúszavak a Drávaszögről (Közreadja: Lábadi Károly)
Katona Imre Búcsúszavak a Drávaszögről Hány szülőföldje lehet egy embernek? Egyik bizonyosan az, amelyikbe születik, de a többit már maga választhatja, kiszemelheti magának azt, ahol legjobban érzi magát. A május 21-én elhunyt dr. Katona Imre néprajzkutatónak, nyugalmazott egyetemi docensnek is több jutott választott hazából. Egyik legkedvesebbike a Drávaszög volt. Fiatalon, a laskái születésű professzorának, Tálasi Istvánnak vezetésével egyetemista társaival jutott el 1941-ben Kopácsra, hogy tanulmányozza a dél-baranyai halászfalu népéletét. Ott kincsesládára bukkant, melynek először csak kis hányadát tudta magával vinni. A magyar nyelvterület legszebb tündérmeséit jegyezte le gyorsírással, és Budapesten kötetet szerkesztett belőlük. Az első találkozást hosszú szünet után több is követte. Az 1970-es évek elején jutott el újból Dél-Baranyába, s kereste meg a még élő nagy tudású adatközlőit. Majd több mint húsz évig nyaranta visszajárt, segített a páratlanul gazdag és régies folklórkincs gyűjtésében és publikálásában. Családtag lett, olyan ember, akit a drávaszögi falvakban is közébük valónak tartottak, szeretettel és nagy tisztelettel fogadtak. Amit azonban a vidéktől, a tájtól és népétől kapott, azt önzetlenül vissza is szolgáltatta: elsősorban az általa és a közösen összeállított és szerkesztett könyveinkben nagy tapasztalatával, mindig az egyetemes magyarság tudásába illesztve adta közre a lejegyzett és összegyűjtött folklóralkotásokat. A határon túli, elsősorban délvidéki magyar néprajzi kutatások első tudós, önzetlen anyaországi segítője címet lehetett volna neki adományozni. Amikor 1991-ben kirobbant háborúban végveszélybe került a horvátországi, drávaszögi magyarság léte és kultúrája, akkor is aggódva kísérte az eseményeket. Betegségével küszködve halálának esztendejében mondta el, sőt kérésemre le is írta, hogy szerinte milyen jövő vár a drávaszögi magyarokra. Megállapításait tapasztalataira, megfigyeléseire alapozta. A történelmet bölcsen és elfogulatlanul szemlélő tudós fogalmaz és készít ekképpen jövőképet, mely kicsit több is annál, mint egy maroknyi népcsoport sorsának fürkészése, mert óhatatlanul beleszövődött az egész határon túli magyarság egyetemes jövőképe is. (Fejtegetése a megemlékezés után következik.) Katona tanár úr - életében ez a megszólítás nemcsak a pedagógusnak szólt, hanem sokaknak a Mester szinonimájával volt azonos értékű - 1921. október 18-án Csongrádon született. A gimnáziumot szülővárosában és Vásárhelyen végezte, amely ugyancsak egyik választott szülőföldje, pontosabban szülővárosa lett, akárcsak Szeged, ahol egyetemi tanulmányokat folytatott magyar-történelem-földrajz szakon. Ugyanott doktorált néprajz103
