Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 11. szám - Füzi László: Németh László levelei Hartmann Jánoshoz
bölcsességet, hogy Osvát Ernőnek az én magyar erőket összefogó irodalmi álmaimat kitálaltam. A Nyugat erre B-listára tett s én minden hajlamom ellenére, a magyar irodalmi viszonyok fölötti elkeseredésemben lettem kritikussá. S ma ott tartok, hogy főként az vagyok, mert annak kell lennem. De író ösztönöm sem akarom parlagon hagyni s szükségét érzem, hogy mindazon műfajokban, amelyben eredményt értem el, tovább dolgozzam. A magam neve alatt azonban nem tehetem. Nem kompromit-, tálhatom a kritikai munkásságom az íróival, viszont író-kedvemet sem bocsáthatom oly ösztönösen szabadjára, ha a kritikus nevét írom verseim, novelláim alá. Felelősség és felelőtlenség, objektív és szubjektív énem, úgy érzem, nem férnek meg egy név alatt. Ezért az utóbbihoz egy új nevet csináltam s ez új név alatt egy másféle irodalmi pályát. Tervemről eddig csak Zsinka Ferenc tud, aki valamelyik számban, talán már az októberiben hozza is egyik novellámat, ha nem is a jelentékenyebbek közül valót. Amennyiben szerkesztő úr ebben a tervemben segédkezet nyújt, nem is mennék más laphoz, sőt megígérném, hogy minden írásomat e két folyóiratban helyezném el. Tudom, hogy az Ön válasza attól függ, milyenek ezek az írások. Október folyamán legépeltetem őket a feleségemmel s a Pirandello cikkel együtt átadom. De akár használhatja, akár nem, kérem tartsa titokban az itt közölteket. Igaz tisztelője: Németh László Kézzel írott, keltezetlen levél, feltehetően 1927 szeptemberének végén íródott, előzőleg, de már szeptemberben kérte Némethtől Hartmann a bevezetőben említett Ady-Hatvany-írást, Móricz Zsig- mond Baleset című kötetével foglalkozó írása pedig október 15-én jelent meg a Napkeletben. A levél bemutatkozó jellegű, Németh másokkal való kapcsolatának indulásakor is részletes, „bemutatkozó" levelet írt. Mindenképpen figyelemre méltó a „heverő papíron" lévő elképzelés a folyóiratokról. Azt jelzi ez, hogy Némethet valóban komolyan foglalkoztatta az „organizátorság", nem beszélve arról, hogy a folyóiratok fontosságának tudatából nő majd ki a Tanú is. Ugyancsak ebben a levélben esik először szó Németh későbbi világirodalmi szemléjéről. Zsinka: Zsinka Ferenc (1889 -1933) irodalomtörténész, a Protestáns Szemle szerkesztője. Németh 1926-os írása Móriczról: Móricz Zsigmond, Protestáns Szemle, 1926. 7. sz. 419-425. A jelzett Pirandello-tanulmány: Pirandello színpada, Napkelet, 1927. nov. 15. 913-923. A levélben jelzett másik név: Németh László a Protestáns Szemlében és a Napkeletben több elbeszélését a Lelkes László név alatt közölte. 2. Kedves Barátom! Bocsáss meg, hogy a megbeszélt délelőttön nem kerestelek fel s Luszinból sem írtam. Akkor az elutazásom körüli cécó gátolt, azóta a betegség. Az utón már kilelt a hideg, Luszinban 4 napot feküdtem, a negyediken hazaindultam. 39 -os lázzal utaztam haza, azóta Felsőgödön feküdtem magas lázzal, néhány nap óta jobban vagyok s tegnap bejöttünk Budapestre; szombaton kezdem a robotot. így sikerült az a pihenő, amelyet oly nehezen verekedtem ki az én nem ép gáláns sorsomtól. Az Angyalföld cikket már nem tudtam visszaszedni a Nyugattól, hallom, meg is jelent azóta. Valaki említette, hogy te neheztelsz érte, hogy a Nyugatnak is adtam cikket s ép ezért szerettem volna ennek a kritikámnak a megjelenését megakadályozni. En ugyan ép a kritikának folyóirat fölötti szuverén helyét szerettem volna ezekkel az írásaimmal (amelyek körül az utóbbi Nyugatban megjelent regény erős érték-leszállítás) dokumentálni, de tekintve azt, hogy eddigi pályámon érdemleges támogatást csak tőletek kaptam, név szerinti kötelességemnek éreztem a Napkelet érzékenységének a honorálását. Most már persze könnyen megígérhetem, hogy nem adok a Nyugatnak több cikket; de ezzel sem mondtam nagyot, mert azt hiszem, más lapnak sem. A betegség teljesen megtört, nemcsak egy egyszerű influenza volt, de egész évi, mindig a munkabírás határán mozgó robotom után az össze87
