Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 11. szám - Kiss Ottó: Születésnap a magasban (a hosszabb változat)

Kiss Ottó Születésnap a magasban- a hosszabb változat ­Zengő Tihamér a falu egyetlen vendéglőjének sarokasztalánál ült. Szerette ezt a helyet. Talán az asztalterítő miatt, amely ugyanolyan volt, mint az otthoni, talán a csend miatt, amely szintén ugyanolyan volt, mint az otthoni. Különbség csak az asztallap és a padló közötti távolságban van, gondolta Zengő körülbelül egy hónapja, amikor először ült le a sarokasztalhoz, amikor először sike­rült térdét, valamint alsó lábszárát kényelmesen elhelyeznie. Igen, itt öt-hat centi­méterrel nagyobb volt az asztal alatti tér, mint saját konyhájában. És Zengő Tihamér úgy érezte, ezt az öt-hat centimétert szereti a legjobban. Apja, kit másfél hónapja temetett el, nyolc centiméterrel alacsonyabb volt Zengő Tihamérnál, de így is egy arasszal a két méter felett. Idősebb Zengő Tihamér szeren­csés ember volt, gondolta most ifjabb Zengő, hisz általában otthon borozgatott, lábát az asztal alá téve, s mint jómódú úriember, lazán megtámasztva hátát a széktámlán. Anyját négyévesen vesztette el, arcára csak a régi fényképekről emlékezett, amelye­ket apja mutatott neki szentestéken, és olykor vasárnaponként. A képeken a szülőket együtt láthatta a Balaton-parti üdülőben, ahová kétszer is eljutottak, s a debreceni nagytemplom előtti téren, ahol anyja idősebb Zengő hóna alá bújik a szemerkélő eső elől. Szentestéken, és olykor vasárnaponként. Zengő hosszú történeteket hallott a ké­pek születéséről, a nyári élményekről, az utazások örömeiről. Az évek során a történe­tek mindig újabb részletekkel egészültek ki, s egyre szebbek és szebbek lettek. A pincér most megállt Zengő asztalánál, és azt kérdezte:-Bort?- Egy üveg vöröset - mondta erre Zengő Tihamér. Azután, míg a mélynövésű pincér nyakig eltűnt a pult mögött, Zengő körbejáratta tekintetét a vendéglőn, amely üres volt, mint általában. Arca hirtelen derült fel, amikor megpillantotta a falon lógó naptárat. December el­sejét mutatott. A nap Zengő Tihamér születésének napja volt. Zengő nem titkolta felfedezésének örömét, rámosolygott a naptárra, még a mélynövésűre is, amikor az elhelyezte a poharat és a vörösbort az asztalon.- Születésnapom van ma - közölte Zengő. A pincér töltött a borból.- Boldog születésnapot - mondta, de olyan hangsúllyal, hogy Zengő Tihamér úgy érezte, nem hisznek neki. 81

Next

/
Thumbnails
Contents