Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 4. szám - Kapuściński, Ryszard: Ében (IV. rész – fordította Szenyán Erzsébet)

- Feliks - szóltam ha sikerül engedélyt szereznem a leszállásra, elviszel in­gyen?- Az csak természetes! - vágta rá azonnal.- Jól van. Egy óra múlva jelentkezem. Amikor mindezeket mondtam, tudtam, hogy blöffölök, de később kiderült, hogy nem is volt egészen blöff. Autóba ugrottam, és a városba hajtottam. A belváros szívében, az Independence Avenue közepe táján áll egy bezsaluzott négyemeletes, árnyékos, áttört balkonokkal körbeépített épület - a New Africa Hotel. A tetőn jókora terasz található bárpulttal és néhány asztalkával. Ez az a hely, ahol ma egész Afrika konspirál. Itt találkoznak a földrész különféle tájairól érkezett menekültek, szökevények, száműzöttek. Általában egy asztalnál ül itt a mozambiki Mondlane, a zambiai Kaunda, a zimbabwei Mugabe. Egy másik asz­talnál a zanzibári Karúmé, a malawi Chisiza, a namíbiai Nujoma stb. Ezen a vidé­ken Tanganyika az első független állam, az összes gyarmatról vonzza hát az em­bereket. Esténként, amikor a levegő kissé lehűl, s odafent frissítő szellő fúj a ten­ger felől, a terasz megtelik emberekkel, akik vitatkoznak, terveket szőnek, erejü­ket, esélyeiket latolgatják. A terasz ilyenkor irányítóközponttá, ideiglenes pa­rancsnoki híddá alakul. Mi, tudósítók gyakran járunk ide, hogy megtudjunk va­lamit. Ismerjük már az összes vezetőt, tudjuk, kihez érdemes odaülni. Tudjuk, hogy a kedélyes, nyitott Mondlane szívesen beszél, a rejtélyes, zárkózott Chisiza viszont ki sem nyitja a száját. A teraszra mindig fölszűrődött lentről a zene. Két emelettel lejjebb a lódzi Henryk Subotnik úr a Paradise nevű éjszakai lokált működteti. Amikor kitört a második világháború, Subotnik a Szovjetunióba került, aztán pedig Iránon át ha­jóval Mombasyba jutott. Ott megbetegedett maláriában, s ahelyett, hogy Anders seregéhez csatlakozva Európába ment volna, végleg Tanganyikában maradt. Az ő bárjában mindig tömeg, tolongás és zaj van. A vendégeket a szép sztriptíztáncosnő, a csokoládészínű Miriam bájai vonzzák. Fő attrakciója a banán különleges módon történő megtisztítása és elfogyasztása.- Tudja-e, Henryk - kérdeztem Subotnikot, akit épp a bárban találtam -, hogy Zanzibáron nagy zűrzavar van?- Hogy tudom-e? - csodálkozott. - Mindent tudok!- És mondja, Henryk - kérdeztem tovább -, maga szerint Karúmé ott van? Abeid Karúmé a zanzibári Afro-Shirazi Party vezetője volt. Bár a legutóbbi vá­lasztásokon ez, a sziget fekete, afrikai lakosságát tömörítő párt szerezte meg a szavazatok többségét, mégis az arab kisebbség London által támogatott pártja, a Zanzibar Nationalist Party alakított kormányt. A fölháborodott afrikaiak fellázad­tak, és megdöntötték az arabok kormányát. Ez volt a két nappal korábban történt események pontos háttere.- Hogy Karúmé ott van-e? - Subotnik nevetéséből nem volt nehéz kitalálnom, hogy Karúmé biztosan a szigeten van. És nekem ennyi elég is volt. Visszahajtottam a repülőtérre. Feliksszel - manőverezve, hogy senki se sejtse, hova megyünk - föllopakodtunk az irányítótoronyba. Feliks megkérte az egyik ügyeletest, hogy kapcsoljon össze minket telefonon a zanzibári repülőtér irányí­62

Next

/
Thumbnails
Contents