Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 4. szám - Fried István: A „freudizmus” – ahogyan Márai elgondolta

14 A Válás Budán elemzése során említi Lőrinczy Huba: személyiségnek lenni a legtöbb..."

Szombathely 1993.165.

15 Lőrinczy is, Harmat is a Csutorában fedeznek föl ilyen utalásokat.

16 Kosztolányi „freudizmus"-ának meglehetős a szakirodalma. Itt csak célzok egy 1910-es írására. Vö. Ércnél maradnndóbb. S.a.r. Réz Pál. Bp. 1975. 317. Márai önvizsgálatakor gyermekkori szorongásaiból von le következtetéseket: Mikulás. Új Idők 1937. II. 49: 821-822.

17 A két utóbbi idézetben megismételt „őserdő" irodalomnak és létnek, „titok"-kai teljesnek egymásra vetülését tanúsítja. Az igazi így fogalmazza ezt meg: „Úgy éltünk, mint egy illemtanban. De kissé így éltünk életünk másik térfogatában is, az igaziban, aljban az őserdőben és vízesésben, ami a másik élet. Most nemcsak az ágyra gondolok... arra is természetesen. Az ágy is őserdő és vízesés, emlék valami ősiről, föltétlenről, egy élményről, amelynek tartalma és értelme az élet."

18 Poszler György az Egy polgár vallomásai alapján három lázadásról beszél: Márai Sándor és Kassa mítosza. Kortárs 1990. 3-120.

19 Zsurnaliszta freudizmus. Újság 1927. máj. 1. 98. sz. Vö: Rónay i.m. 157-158.

20 Vö. tőlem: Egy ifjúkori regénytöredék. In.: 7. sz. jegyzetben i.m. 35-46.

21 Salamon Ákos álnéven 1916-1917-es novelláinak elemzését készülő dolgozatomban végzem el.

22 Legújabb feldolgozás: Kelemen Zoltán: Krúdy Gyula és a pszichoanalízis. In.: Leiektől lélekig. Szerk. Fried istván. Szeged, 2000. sajtó alatt.

23 A Révai Kiadónál megjelentetett életmű-sorozat köteteinek belső oldalán műjegyzék közli, hol található az igazi írói pálya kezdete. Ezt a hagyományt Márai az emigrációban sem mellőzte.

24 Vö. tőlem: 5. sz. jegyzetben i.m. Kováts: i.m. 131-132.

25 A „bandák" másfajta értelmezése 18. sz. jegyzetben i.m.

26 A bűn. Új Idők 1942. húsvéti szám

27 Werfel említett regényében a megrontás motívuma szintén fontos.

28 Freudista motívumok találhatók az emigrációs hangjátékokban, a kései Naplók szintén tartalmaznak ide vonatkozó utalásokat.

29 Márainál a tudattalant gyakran helyettesíti az ösztön; a történelemmé váló emberi sorsban előhaladva gondolja újra a személyiség lehetőségeit: Nyúlgát. Új Idők 1942.1.19: 541-542.

30 Bókay Antal: A pszichoanalízis és a Monarchia. In: A „szükséges népszövetség" a művelődés történetében. Szerk. Fried István. Szeged 1996.15-38.

31 A Márai és Freud kapcsolatairól szóló témát nem merítettem ki, e dolgozat teljesebb, kötetben megjelenő változatában még számos más Márai-írásra hivatkozom. 77 évesen a kiábrándult Márai a freudizmust a marxizmussal együtt századunk „epidémiája"-ként emlegeti. Freud iránti tiszteletét azonban megőrizte. Napló (1976-1983). München 1984/85. 45-46.

32 Lelőhely: Ég és föld. Bp. 1942.32-33.

37