Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 3. szám - Szepesi Attila: A cipszer medve
Csajka Gábor Cyprian Hard-Kier, 1999. (40-47) 40 „Megy az idő afüvön. " Lépése lüktető gyíktorok: hályog a szemen. Hátamon ház, szerszám, vonalkód magánya, az ég fényes nyála, téboly és kutyaköröm. A húsom csupa kávéíz, göb, csomó, merevség, „megannyi üreset szorító hurok". Látásom kimúlt. Megy az idő afüvön. Lüktető gyíktorok. 41 Azonnal. Ez a szó illik hozzád, különösen így délelőtt. Testedben hím láva, forró pára; hogy bírod egyben tartani! Szétcsapsz a kertben, zsarnok főszerszám az ivartalanban. Azonnal minden előkerül, azonnal fúj a szél, azonnal ég a mészfal. Leszúrt bot néz a hamuban. 42 A (kőműves)kanál gyári nyele hamar szétrepedt, tavalyi birsalmaágból faragtam másikat. Nézd, milyen szép a színe, „s akár a kemény bársony". Olykor még a véletlen is dédelget, 103
