Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 2. szám - Beke György: Citromfák Köröstárkányban
Ebben a naplóban rögzítette olvasmányélményeit. Van benne egy ilyen bejegyzés: „A népet akarom szolgálni." Diákkorában írta be, azóta többször aláhúzta. Veres Péter egyik könyvének olvasása után született meg benne az elhatározás. Vajon hányán írhatták volna be ezt a mondatot abban az időben Dánielisz nemzedékéből, a „népi írók" hatása alatt, ha naplót vezetnek? Egy egész sereg indult ezzel a jelképes lobogóval. Két esztendeig tanított Tárkányban Dánielisz Endre, 1947 végén köszönt el. Egy kicsi - iskolai - és egy nagy szövetkezet, népi együttes, énekkar maradt a nyomában. Közösen hozta létre Szablyár Kornéllal, az akkori tárkányi református lelkésszel, akit Székelyhídon az „újraálmodott" vár egyik építtetőjeként emlegettek, s akiről Balogh Edgár megbecsüléssel szól emlékezéseiben. Szeretetet vitt magával Köröstárkányból a „leszerelt" igazgató-tanító, és kavernát a tüdejében. Ez utóbbi nyoma máig látszik a röntgenfelvételen. Egyetemi hallgató lett Kolozsvárott. 1951-ben szerez diplomát. Négy évig az aradi magyar tanítónőképzőben tanít. Ilyen kerülővel érkezik haza Nagyszalontára, az Arany János Emlékmúzeum vezetőjének... * Maga az élet kínálja fel a párhuzamot: hogyan érkezett ide s miként él, dolgozik Köröstárkányban a mai iskolaigazgató, Cseterki Csaba? Nyurga termetű, sovány arcú, barna szemű férfi, fekete haját elválasztva viseli. Közlékeny természetűnek tetszik. Hagymás- láposon született, Nagybánya közelében. Ükapja kompos volt a Lápos folyón, mikor még nem ívelt át híd a meder fölött, nagyapja vasutas, apja református lelkész. Történelemföldrajz szakot végzett, 1965-ben helyezték ide. Az első nyolcadikosok akkor végeztek Tárkányban; országszerte abban az időben alakultak át a hétosztályos iskolák nyolcosztályossá. Hét tanárt és négy tanítót talált itt. Érkezése esztendejében 250 gyermek volt a nyolc osztályban, s ha az idei tanévben nem is nagyobb 166 tanulónál a magyar tagozat növendékeinek száma, az osztályok minden akadály nélkül megnyílhattak.- Ezt nem egészen értem. Miért beszél magyar tagozatról, mikor ebben a faluban minden gyermek magyar? Itt az egész iskolának magyarnak kell lennie. Cseterki Csaba gyanakodva néz meg: nem akarom-e beugratni? Bizonyára nem szokott hozzá ahhoz, hogy valaki ezt így a szemébe mondja.- Igaz, Köröstárkány szinte teljes egészében magyar lakosságú. De községközpont, hozzá tartoznak a környező falvak, román települések vagy többségükben románok. 1980 óta ide járnak felső tagozatra Kistárkányból, Mérágból, Tatárfalváról, ott románok élnek. Ezen a három településen éppen annyian, mint a tárkányi magyarok: ezerötszázan. Ez az új iskola, itt, a református templom mellett, az egész község diákjainak épült, románoknak, magyaroknak. Legalább nem zárkózhatnak el egymástól. Mi nem szeretjük a szeparatizmust.- Ki ez a „mi", igazgató úr?- Hát úgy... mindenki... a párt... minek magyarázzam? Cseterki Csaba jóval többet tudott ideérkezése előtt Köröstárkányról, mint annak idején Dánielisz Endre. Cseterki felesége, román asszony, az egyik szomszédos faluból való. Az egyetemen ismerkedtek meg. Összeházasodtak. Mindketten ide kérték a kinevezésüket; az asszony a román tagozaton tanít. így került a Lápos-menti református pap fia a Fekete- Körös völgyébe. Látom a szemén, hogy dicsőségnek tartja a román feleséget. Háromszor is megemlíti, hogy erre a vidékre való, a szülei szívélyes román emberek, elfogadták őt a vejüknek. * Tudta Cseterki, hogy a tárkányiak roppant szorgalmasak, a kősziklát is megművelnék, java részük ipari munkára állt át, ingázó lett, meg hogy nagy pálinkafőzés folyik itt, hajda49
