Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 2. szám - Beke György: Citromfák Köröstárkányban
nában nagy verekedések voltak, különösen képviselő-választások idején. Ez a kép élt a közvetlen környéken Tárkányról. Hiszen ezt a képet őrzi róluk, hajdanvolt életükről és szokásaikról az irodalom is. Ady Endre kétszer is tollára vette őket 1907-ben, a képviselőválasztások idején. A belényesi kerületben Vasile Lucaci, a román nemzeti mozgalom vezéregyénisége volt az egyik jelölt, vele szemben a függetlenségi párt Kardos Árpádot indította. Utóbbit, a kortesek beugratására, a tárkányiak verekedésekkel is támogatták, efölött bosszankodott Ady első cikkében. Néhány hét múlva újra a tárkányiakról írt, szomorú felháborodással: „A tárkányiak rettegett verekedők, képviselő-választások idején pedig gyilkos kezű kortesek. Olyan nagy hazafiak, hogy a minapában Kardos Árpádért is vért ontottak és kazlakat gyújtottak. Nos, Tárkányból most egyre-másra kérik az útlevelet Amerikába. Talán bánatukban hagyják el hazájukat a tárkányiak, mert Lukács László lett a képviselőjük? Beavatottak egészen mást beszélnek: Tárkány népét is a nyomorúság űzi el a haza földjéről. És ez magyarázza ennek a virtusos, de ínséges népségnek minden fokosos virtusát."- Igazolódott-e az előítélet, amit a tárkányiakról magával hozott?- Mikor Tárkányba kerültem, a bálokban még történtek verekedések. Hol voltak ezek már a fokosos virtuskodástól? A bicska se nagyon került elő. Mostanában még hangos szó sem csattan. Legfennebb a házakban, a kapukon belül emelkedik néha a hang. Magasak a kapuk, pléhlemezzel vannak borítva, nem nagyon hallatszik ki a civódás az utcára. Sokkal több összetűzés támad mostanság a szomszédos falvakban, Kistárkányban, Mérágon. A földek fölött viszálykodnak, az örökségért, egyik beleszánt a másik parcellájába, kész a harag, a gyűlölség egész életre. A tárkányiak fölényesen mosolyognak az efféle csetepatékon. Mintha ők nem ugyanilyen dühvei védelmezték volna a birtokaikat, amíg be nem kényszerítették őket a kolhozba! Ezeket a civódásokat Cseterki Csaba közelről ismerheti, lévén a békéltető bizottság elnöke. Tárgyalnak néha családi viszályokat is. Okuk legtöbbször: a pálinka. Mondjuk, ha az asszony is rákap az italra, amit jobb híján tengeriből főznek.- A gyermekeket is itatják?- Két-három esetben előfordult, azonnal közbeléptünk. Nálunk nem az a helyzet, ami az Érmelléken. Az igazgatók értekezletén panaszolta egyik érmelléki kolléga, hogy falujában a gyermekek néha részegen mennek iskolába.- Miért nem szilvából, körtéből főzik a pálinkát? Minden kiskertben látni gyümölcsfát, átlagban ötvenet.- Főzik abból is, de a szilvából, a koraiból, a császárkörtéből, almából jó pénzt lehet csinálni a piacokon. A tárkányiak nagy piacozók, most még inkább azok. Belényes, Grozaváros, Vaskóh, Nucset, Várad piacán, még Kolozsváron is látni őket. A reggel induló busz előző este megérkezik, a sofőr Tárkányban alszik. Riadalom az asszonyok között: ki rakja be előbb a buszba a motyóját? így nevezik a batyut. Ha valaki pontos kimutatást tudna készíteni a tárkányiak jövedelméről, alighanem kiderülne, hogy legfontosabb pénzforrásuk a zöldség és a gyümölcs. Az ingázók egy része is csak a nyugdíj kedvéért tart ki a városi üzemekben. Műszak után mindenki kertészkedik. Az egész környéken itt a legszebb a termelőszövetkezet kertészete, a háztáji parcelláké ennél is gazdagabb. Meglátszik a régi gazdahagyomány. Ha egyik-másik férfi megpróbálna tiltakozni a kerti munka ellen, hogy elég volt neki aznapra az üzem, nem lenne megállása az asszony előtt. Csak azt tekintik igazi munkának, amit a férfi itthon, a faluban, a kertben végez. Ha valaki más faluból nősül ide, nem sokáig bírja az asszonyuralmat, elmenekül innen. így van ez a szomszédos Nyégerfalván is a magyarok között. Vagy ott még inkább. Egy tárkányi legény, Kupin Sándor oda nősült. Nem volt hozzászokva a kertészkedéshez. Márpedig Nyégerfalván hajtják magukat a kiskertekben. Bunta Gáspár kertészete beillenék Hollandiába. Kupin Sándor 50
