Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfoló mesék Kecskemét vidékén
Látja oszt a katona, hogy nagyon le van törve. No, a katona is, ugye, szeret kitolni azért a másikkal...-No- azt mondja -, majd én akkor nektek előteremtem. Elővarázsolom. No, hányán voltatok? Azt mondja:- Heten voltunk. Rájuk nézett: megvan mindnyájik.- No, jól van... Majd én elővarázsolom nektek. Leült akkor, mert rajta volt a szapora, oszt kitett akkor egy jó rakást.- No, gyertek ide! - azt mondja - Verjétek bele az orrotok hegyét mindnyájan! No, beleverték... Azt mondja a legokosabbnak:- Gyere, oszt olvasd meg! Megvolt mind a hét! Oszt akkor megköszönték a katonának a jóakaratát. A félegyházi Ágó József a következő csúfolót ismeri a palócokról, mely az egyik legelterjedtebb magyar rátótiáda: A palócok nem úgy vitték a létrát, hogy a vállukra vették, hanem az erdőn keresztbe vitték. És olyan szélesen kivágták a fákat, előbb kidarabolták a fenyőfákat, amilyen hosszan kifért. Ez is olyan csúfos. Innen ered az a szóláshasonlat, hogy Úgy viszi a létrát, mint a palócok, Keresztbe viszi, mint a lehócki ember a létrát. E szólást akkor használják, ha valaki ostoba dolgot cselekszik. A keresztbe vitt létra meséjét nemcsak a palócokra, hanem a székelyekre is ráfogták Félegyházán. Seres József parasztgazda így beszélte el: A székelyek kérték a királyt, hogy nyeshessenek fát az erdőből, tüzelőt. Azt mondta a király, hogy hát derékig a fákat föl szabad nyesni, de följebb nem, csak derékig. Amilyen hosszú volt a fa, fele maradt, felét elvihetik. Hát, jól van... Nyeskedték a székelyek az erdőt, de hát derékig föl kellett volna mászni. De hogy ne kölljön mászni, létrát kellett vinni. Osztón a létrát nem bírták vinni áfáknál, elment valamelyik kérni Mátyás királytól engedélyt, hogy csak annyi fát kivághassanak onnan, hogy a létrát elviszik. Mátyás azt mondta:- Vágjatok ki annyi fát, hogy a létrával férjetek! Fogták magukat a székelyek, a létrát körösztbe fordították, oszt úgy vitték. Ami fa beleakadt, azt mind kidarabolták. Mátyásnak nem volt szavazati joga, mert megadta az engedélyt. Míg a palócokat csúfoló mesében „valódi" ostoba emberekről van szó, a székelyekről szóló variánsban azonban a góbé, a ravasz paraszt jelenik meg, aki a földesúri tilalom ellenére furfanggal szerez magának fát az erdőn. Számos közismert falucsúfoló mesét már csak helynév, vagy a csúfolt népcsoport megnevezése nélkül tartanak számon Félegyházán. A következő mesében a rátótiáda és a legendamese motívumai egyaránt megtalálhatók. Két nemzetközileg ismert falucsúfoló mese kapcsolódik össze benne: Mikor megteremtette az Isten - höjj, fölhozzuk még az Istent is - az első emberpárt, hát a Paradicsomot nekik ajándékozta az Isten: 48
