Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 11. szám - Kozma Huba - Závada Pál: Iparosok és kereskedők Kiskunmajsa múltjában

Lászlóhoz mentünk, ahol harminc pár ló volt. Majd Pusztaszentisvánra, de sorolhatnám tovább is.... A mesterem egyre betegebb lett, így hát nekem kellett jobban hajtani. Október közepén a mesterem meghalt, én meg elmentem a Teleki grófhoz, hogy az elkezdett munkát bevégezzem. Mondta a főintéző, hogy vállaljam el a gazdaságot továbbra is, meg is egyeztünk írásban, hogy évi háromszori javítást végzek meg egy új szerszámot készítek. Ha több köllött, a gazdaság külön fizette. December elején Pécelről elköszöntem és hazajöttem. 1933. január közepén kaptam az értesítést, hogy menjek a Teleki gazdaságba, ott jó három hónapig tartott a munka. No innen a főintéző átküldött Péteribe Kivicz Károlyhoz, adott ajánlólevelet is. A nagyságos úr behívott az irodába, beszéltünk pár szót, aztán már intézkedett is a szobáról, ami akkora volt, hogy műhelynek is megfelelt. Másnap mentem be Pestre anyagért, elég sok anyag kellett, mert el voltak hanyagolva a szerszámaik. Megegyeztünk az urasággal az új szerszámok készítésében, páronként 25 pengőt fizetett. Nagyon kellett iparkodni, mert következett a dinnyeszezon, és minden fogatra nagyon nagy szükség volt, mert száz hold dinnyéjük volt. Hetente megcsináltam egy pár szerszámot, közben még át kellett menni a Teleki grófékhoz is, aztán megint vissza a Kivicz nagyságos úrékhoz. Ekkor megkaptam az értesítést, hogy októberben be kell vonulni katonának. 26 hónapra kellett bevonulni, de én nem ijedtem meg tőle. Már harmadnap ott is bekerültem a műhelybe. Én a kapcsolatot közben fönntartottam mindkét urasággal, elmentem szabadságra, és hat nap helyett tíz napot kaptam, csaknem éjjel-nappal dolgoztam, de a munkát csak megcsináltam, mindkét gazdaságot fenntartottam.

(Részlet Terbe Béni [1908] önéletírásából)

Rendelkezésünkre áll 1933-ból - egy helytörténeti kutató, Csábrády János jóvoltából - egy ipartestületi névsor. Ebben nyomon követhető, hogy első visszaemlékezőnk szűcsmester édesapja további négy szűccsel szerepel a majsai testületi tagnévsorban, a másodjára idézett cipésztanuló - kiesvén a szakmából - nem kerülhetett be a harminchárom cipész közé, mint ahogy az országban sokfelé próbálkozó szíjgyártó-segéd lett mesterstátusz, önálló majsai műhely birtokosává, hiszen a 4 helybeli szíjgyártó minden jel szerint bőségesen kielégítette a helyi és környékbeli keresletet. Egyébként ez a majsai kisipari ágak többségére elmondható. Különösen a húszas-harmincas évek fordulóján, illetve az azt követő években a gazdasági válság nehéz helyzetbe hozta nemcsak a munkát nem találó szegényparasztokat, az eladósodott kisgazdákat, de az ő fizetésképtelenségüktől függő iparosokat és kereskedőket is. Nehéz volt inaskodási lehetőséget találni, s még nehezebb volt önálló mesteri egzisztenciára szert tenni. Könnyebb itt is elsősorban a tőkeerősebbeknek, elégséges jövedelemmel bíróknak, családi műhelyt-üzletet-szakmát öröklőknek volt - nehezebb pedig (illetve csaknem lehetetlen) a szegényparaszt-ivadék iparos-segédeknek.

A testületi névsorról egyébként sajnos nem tudjuk, hogy valamennyi helybeli iparűzőt magába foglalja-e (valószínűleg nem), illetve mely szakmában hányán lehettek, akik az Ipartestületnek nem voltak tagjai. A lajstromon szereplők minden bizonnyal mesterek voltak. Tudjuk például, hogy a három molnár a malomtulajdonosokat jelenti, akik egyenként 15-20 embert (köztük molnárokat is) foglalkoztattak. Tudjuk, hogy Majsán akkor 13 vendéglő, illetőleg kocsma volt, a listán mégis csak három vendéglős szerepel stb.

A kiskunmajsai Ipartestületnek 1933-ban 37 szakmában 270 tagja van. A szakmai taglétszámok csökkenő sorrendben a következőek:

Cipész 33, kovács 29, szabó 26, bognár 21, női szabó 20, mészáros, hentes 19, asztalos 17, kőműves 15, csizmadia 13, borbély 11, lakatos 10, sütőiparos 8, szűcs 5. Továbbá 4-4 szíjgyártó és köteles, 3-3 műszerész, szobafestő, vendéglős, üveges, és molnár, 2-2 órás, bádogos, takács, papucsos és kádár, valamint 1-1 késes, kosárfonó, cserépfedő, ács, kéményseprő, kefekötő, esztergályos, kocsifényező, kalapos, szűrszabó, géplakatos és nyomdász.

17