Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Kozma Huba - Závada Pál: Iparosok és kereskedők Kiskunmajsa múltjában
1933-ra egyébként megnőtt az építőmesterek száma (és az iparosokon belüli aránya), jelentősen megszaporodtak a vasas és a faipari szakmák képviselői, és számában változatlan arányban viszont lecsökkent a bőrösök-kézművesek szerepe. A szövőipar takácsai (hajdan a legnépesebb céh) csak mutatóban maradtak meg, viszont annál több szabó került a helyükre. Megjelentek a már említett helyi „nagyüzemek" (malmok, szeszfőzdék, vágóhíd és nyomda), amelyek alkalmazottakat is foglalkoztattak. így az ipartestületi iparos-lista 270 tagjához számíthatunk még 40-60 alkalmazottat, illetve mesterenként-műhelyenként 1-2 inast, illetve segédet. Ezek szerint az iparosok és az iparban foglalkoztatottak száma 500-600 főre becsülhető. Ez a foglalkoztatottak 6-7%-ának felel meg. „Én 36-ban mentem el ipari tanulónak, 34-ben végeztem el a polgárit, szerettem volna tovább tanulni, de nem taníttatott senki. Bőgtem egy évet, 35-ben írtam Gál bácsinak Budapestre, a Losonci utca 14-be, és ő rábeszélt, hogy suszter legyek. „Felfelé törekvő ifjú Kis- kunmajsa" jeligére írogatott ő nekem a cipészek lapjában. 1936-ban már országos pályázatot nyertem, 17 éves koromban segéd lettem emiatt, és hívtak Pestre is. Első évben nem mentem, de harmincnyolc februárjában már igen. Ott technológiát végeztem a Corvin mellett. Szaktanfolyamot tettem, leszakvizsgáztam, oktattam is rajzot. Nagyon jó tanfolyam volt az, este hattól kilencig tartott. Nagyon szép parkettás műhelyben dolgoztunk, de csak diplomatáknak. Méghozzá valutákat rejtegető cipőket, ortopéd cipőket csináltunk. Az üres talpakba, sarkakba, szárakba később már én helyeztem bele a valutákat. Nagyon jól fizettek. Nem is ellenőriztek, tizenhét éves kölyök voltam, de megbíztak bennem. Jól megtanultam ott a szakmát, főleg az ortopédiát.- A háború előtti majsai iparostársadalom hogyan rétegződött?- A cipőiparban nem volt itt gazdag ember. Zsidó tőkével dolgoztak, strómanként, a cipészek főleg a Beckék pénzével. Odaadták nekik az anyagot, és ősszel a vásárkor elszámoltak. Egyedül a Lódri bácsinak volt 2-3 sátra, ő volt a legmódosabb. A javát eladta ő is, mert kellett a pénz, a vacak áru meg a nyakán maradt. Túltermelés volt akkor, nem szabad elfelejteni, hogy a harmincas években túltermelés volt. Apámnak csak kéj rúd csizmája volt, ő csak egy emberrel dolgoztatott mindig. Kiugróan .gazdag iparos nem volt. Bognár sem volt. A Vörös Sándor kovács is egy-két kocsival ment el a vásárba, de többel nem,- Az iparosokra változatlanul jellemző volt, hogy szőlővel és kisebb földdel rendelkeztek?- Csakis az volt a jó iparos, akinek volt ilyen melléke, földje, szőleje. A föld hasznából megvásárolták az anyagot, és abból érvényesültek. A föld akkor sokat jelentett. Apám is amikor megnősült, lett egy kis földjük, csak akkor tudott lábra kelni, hogy vett egy kis anyagot. Ez akkor jellemző volt.- Mekkora földterületük volt általában az iparosoknak?- Fél hold körüli, nem voltak azok nagy területek. Nagyrészt az Iparban voltak a szőleik, azért is hívták az Iparnak. Mesze-messze szőlők, nagy szőlők nemigen voltak az iparosok kezén. Ezek köztes művelésű szőlők voltak, gyümölcsfákkal. A kocsmárosok eladták a termést, a Rádóczi bácsi például elmérte. Abban az időben a paraszt sem élt jól. Alig egy-két évvel korábban papírt adtak a gabonáért, bolettát. Az élt meg, aki tudott fordítani. Eladta, mint bormérő például a termést. Vagy kit tudta tartani. Nem voltak ilyen nagytanyás emberek, mint most. Inkább az ügyvédek gazdálkodtak, a Balogh Imrének, a Névynek is volt tanyája, villája a Bulyovszkynak (orvos), ma úgy mondanák, hogy a szabadfoglalkozású értelmiségieknek. A főjegyző Komáromynak, a bírónak, a százados Terhének, aki jogász lett, és később villanyszerelő, majd gondnok a félegyházi kórházban. A kereskedők közül is esetleg a Sipos volt erősebb meg az emeletes-Patyi, ezek olyan jó gazdálkodó emberek voltak. A harmincas években volt az a váltórendszer. A Patyi eladta a príma földjét, negyven holdat, és vett Szánkon - meg se nézte, hogy milyen a föld - a jó 18
