Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Kautzky Norbert: Orvlövészek; Az adakozó vétkei (versek)
Kautzky Norbert Orvlövészek Az asszony, interjúalany, Szarajevóra emlékezett, Kérdezték, mondta. A hordozható kisrádióm Vadmacskaszeme vöröslött. Nem tudtam szelídebb Anyamacskának látni. A borotválkozó tükör mélyén Kölyökháború, fedezékünk a bokor meg a nyálkás Hőség. Szakállam kerítése fölött borotvahab várakozott, Tekintetemből az éjszaka hűvös-rideg álomképei Kiszakadtak, a látvány elkeserítő. A városház Vázlatait, koromégette tussal, a halálművész rajzolgatja. Majd tartósítják, nehogy végképp eltűnjön. A tűzszünet Erre való, az újsághír, a békemalaszt, még erre sem. Ennyit érünk, mondta az asszony, s a riporterhölgy Szolgáltatott egy kis zenét. Megnyugtatásul. A Felsősor és az Alsó srácainak kötekedése örökség. Átvesszük, Mi mást tehetnénk ? A borotválkozó tükör egyre Homályosabb a gőzölgő fürdővíztől. Mégis tanúsíthatom A munkástelep házainak nyomorúságát. Szoba-konyha, Kamrával, kertecskével. Szemközt a fáskamrák meg a Budi. A nyárfestő buzgólkodik, hogy mindenütt aranysárgára festegesse. A zónahatár bokrait egyedül Atbujkálni tetszetős vakmerőség. A „kik vagyunk mi ” Mutatvány fergeteges bemutatója. Hogy Ok kicsodák, az nem Kérdés. Pimfek, üldözendő senkiházik. Az irtóhadjárat Mindenképp jogos. Jogsértésről beszélni árulás. A borotvahab, Mint hómező a fagyban, megkérgesedett az arcán. Aki kimozdult A szétlőtt házakból, folytatta az interjúalanyunk, Elszörnyedve, azt az orvlövészek lepuffantották. Borotválkozni szeretnék, de az emlékeim fedezékeiből Kőzápor sistereg. Muníciónk a bazaltkő, szorgosan hajigáljuk Az ellenség állásaira. Az O válaszuk se volt különb. Éjszakánként, mondta az asszony, felépült a védőfal, Mindenféle ócskaságból. Az orvlövészek, a falon kívül, Semmit se láttak. Azt pedig lőhettek, kibírta. A hadakozás Helyett fociztam volna, a grund méltóbb csatatér, de hallgatni Szerfölött ajánlatos, kitagadnának onnan is. A háború, Mondogatom a borotválkozó tükörnek, nem tűr ellenvéleményt, A gyilkosság szentesítve van, a gyilkosok uralma Végtelen, a bosszú halálraítél ártatlant, bűnöst egyaránt. A tömegsírok felelősei, mondta az asszony, mindenütt
