Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Buda Ferenc: Rendteremtés (Jegyzetlapjaimból)
Igen sok kegyetlenség van a mesékben. A bennük előforduló ölések, kínzások, rémséges üldözések, válogatott likvidálási módok mégsem voltak oly riasztóan torzító hatással a gyermek (és felnőtt) hallgatóságra - később: az olvasókra -, mint a mozgóképen látható mai akció-, horror- és egyéb történetek. Ez - gondolom - több okra is visszavezethető. 1. Az olvasás vagy a szóbeli előadás nem tálalja oly készen a borzalmakat, mint film vagy a videó, amely a maga kidolgozott módszereivel mintegy elfojtja a képzelet védekezési mechanizmusait. (A nem látott, csak hallott vagy olvasott rémségekből - jó esetben - csupán annyit képzel el az ember, amennyi a lelki teherbíró képesség számára még elviselhető.) 2. A mesék javának erkölcsi képlete tiszta, s mivel végül a Jó győzedelmeskedik, minden félelmen, szorongáson túl ott a remény, a feloldás. 3. A mesék hatása mindig összetett: egyszerre hatnak az értelemre s az érzelmekre. A mai, „korszerű” mesepótlékok viszont elsősorban az ösztönöket célozzák meg: a bennünk élő, vinnyogó, lihegő, vicsorgó állatot. (Ilyen vonatkozásban egy jó krimi toronymagasan fölötte áll a horrornak s a közönséges akciófilmeknek, hisz lényege nem a bűntény maga, hanem annak kibogozása, s így legalább az intellektust megdolgoztatja. 4. A mesékben a borzalom, a kegyetlenség, a küzdelem sohasem öncélú, megvan a maga igen jól körülhatárolt szerepe, ezért nem válik aránytalanná, nem nyomja agyon a történetet. A szörnyek jellemzése inkább groteszk, mint rémületet keltő - legalábbis a majdan diadalt arató hőssel való viszonyuk tekintetében -, s ha például a mesehős három nap, három éjjel küzd is ellenfelével (mondjuk: az óriással), e küzdelme a mesében csupán egy vagy két mondat, nem pedig valóságos három nap. A modern akciófilmek viszont egyébből sem állnak, mint harcból, verekedésből, lövöldözésből, robbantásokból, üldözésekből, menekülésekből, gyilkosságokból. Épp olyan ez, mintha az ételt csupa csípős fűszerekből állítanák össze, minimális tápanyag fölhasználásával. Meg lehet enni az ilyet, rá is lehet szokni, de csak az egészségkárosodás kockázatával. Ki tagadhatná, hogy a lelket - kiváltképp a gyermeki lelket - is érheti egészségkárosodás a helytelen táplálkozás következtében? * Május kilencediké: a Béke Első Napja. De hol a Béke? A valóság hírei túltesznek a klasszikus mesék, de még a horrortörténetek kegyetlenségein is. E hírek nap mint nap visszatérő - hogy úgy mondjam - sztáranyaga a koszovói háború, amelyet a tömegkommunikáció jóvoltából az egész civilizált világ biztos páholyból szemlélhet. Harmadik hónapja tart az „igazságtevés” folyamata. De vajon lehet-é igazságot tenni? Ismerik-é az „igazságtevők” eléggé a Balkán - s tágabban: Délkelet-Közép-Európa - szövevényes valóságát? Teli az ember kételyekkel, kétségekkel. E kételyeket s kétségeket egyáltalán nem csökkenti annak a tudata, hogy e háború (is) mekkora hasznot hoz a nagy hadiipari cégeknek. E haszon biztos reményében pedig megéri rommá bombázni Európa térképének egy viszonylag elhanyagolható méretű foltját. * A kormányszóvivő nyilatkozata a vezető kormánypárt népszerűségének csökkenéséről. Ugyan mi lehet a magyarázat? Természetesen a nagyobbik el50
