Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 9. szám - Sümegi György: Festőnők a kecskeméti művésztelepen
Galimberti Lanow Mária és Perlrott Csaba Vilmos modrnsége a fauvizmus, a Vadak s a kubizmus közvetlen ismeretén alapul, s szerkezetes munkáik tanulságaként beszél Szabó Júlia Az aktivizmus történetében egyfajta kecskeméti kubizmusról, valamiféle átmeneti fokozatról. Olyasféléről, amelynek alapszövetében nagybányai plein air tanulságok húzódnak meg érzelmi hangolásban, miközben az irány, a szellemileg megcélzott újfajta formarend telített a természet színeitől elvonatkoztatott színvilággal s a képépítés autonóm belső törvényei fölismerésének és alkalmazásának tanulságaival. Gráber Margit az Iványi korszak utolsó nyarán, 1919-ben is Kecskeméten volt, s így résztvevője a május 1-jei fölvonulásra készített dekoráció alkotógárdájának. Marx, Engels s Lenin fejeket, különböző jelszavakat, a proletariátus és kommunizmus szimbólumait festették transzparensként hordozható vásznakra. Ezeket egy aznapi fotókollekció őrizte meg az utókornak - mivel az eredetik egy padláson még 1919. május 1-jén éjjel tűz martalékai lettek. Ebből sokan Iványi Grünwald óvatosságát, politikától mindig mentes attitűdjét olvasták ki - talán nem is véletlenül. A kecskeméti művésztelep második periódusa, Révész Imre nyugalmazott főiskolai tanár egész korszakot (1920-32-ig, illetve 1944-ig) átívelő tevékenysége. Ez visszalépés egy konzervatív-naturalista praxis, tanítási gyakorlat és festői szemlélet felé. Az anekdotikus népéletkép-festészet másodvonalbéli alkotója, a közvetlenül Munkácsy inspirálta életművében Kecskeméten már nem következett be semmiféle lényegi változás, jelleg módosulás. Ha csak annyi nem, hogy őszikékjei között néhány kisméretű színvázlata frissebb, elevenebb festőiségű, mint ismert kompozíciói. A Révész-iskolát egyoldalúan, egy 1955-ös kiállításra rekonstruáló tanítványok csupán két festőnőt vettek föl a közös tablóra: Veres Izabellát és Szilády Margitot. Pedig nem csupán ők, hanem mások is jártak Révészhez: Steller Gizella, Érchegyi Irén, Mágócsy Éta, Lechner Éva, Dancsházy Piroska, Oravik Dalma. Stellner Gizella 1978-ban írta: „Én 1925-től 1928-ig dolgoztam a telepen. Munkáim nagy része a háborúban tönkrement”. Érhegyi Irén a főiskola - ahol Csók István és Réti István voltak a tanárai - elvégzése után ösztöndíjasként képezte tovább magát a kecskeméti művésztelepen. Rajzai, vázlatai mellett Három akt című 1926-os kompozíciója szerepelt a Révész és tanítványai című említett tárlaton. E munkája kiegyensúlyozott kompozíciójával, finom fénykezelésével hangulatilag kapcsolható a nemrég újra fölfedezett Korb Erzsébet-féle festészethez. A korabeli kiállítási katalógusok természetesen megőrizték több festőnő nevét s műveik címét. A Kecskeméti művészek és rajztanárok 1919. október-novemberi képkiállításán Gráber Médy mellett szerepeltek még: Dabis Boly, Deisler Sári, Donath Erzsi, Heverdle Margit, Höchingerné Fáyl Irén, Kárpáthy Gitta, Perczel Margit, Póstáné Gámán Emilia. Az 1920. április 25-május 9-én rendezett Kecskeméti rajtanárok és festők tárlatán Domby Lajosné, Heverdle Margit, Höchingerné Fáyl Irén és Pócsy Riza is részt vett. A kecskeméti művésztelep 1924 novemberi képkiállításán - az emlegetett Érchegyi Irén, Steller Gizella és Mágócsy Etel mellett - megjelent Vujovich Irma is egy Csendélettel. A Céhbeliek, a Nemzeti Szalon és a Kecskeméti Képzőművészek Társasága 1926 áprilisában megrendezett nagyszabású kiállításán Érchegyi Irén, Farádi Veres Izabella és Steller Gizella állították ki munkáikat. A Kecskeméti Műpártoló Egyesület 1926. decemberi tárlatán - Érchegyi, Steller és Heverdle Margit munkái mellett - Schmidtné Széli Aranka akvarelljeit és Váry Etelka Lorántfy Zsuzsanna domborműveit is bemutatták. A kecskeméti művésztelep történetében a legjelentősebb képzőművésznő-tárlatot 1927 áprilisában rendezte a Magyar Képzőművésznők Egyesülete és a Kecskeméti Műpártoló Egyesület. A tárlat 209 képzőművészeti alkotást mutatott be, s néhány férfi festő munkái mellett 53 festő- és szobrász, grafikusnő munkái szerepeltek Augusztin Máriától Zipernovszky Jolánig. A bemutatott iparművészeti alkotások Kiss Erzsi, Kovács Erzsébet, Mógáné Reguly Margit (Móga Endre háziipari telepei, 89
