Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 6. szám - Nagy Miklós: Ne csak a Bánk bánra figyeljünk! (Katona József válogatott drámái Orosz László kiadásában)

Orosz László kitűnő válogatása A magyar dráma gyöngyszemei sorozat tagja. Ennek köszönhető választékos kötése és tipográfiája, de ebből fakadnak egyes, a sajtó alá rendezőtől nem kívánt megkötöttségei is. A felekezeti ellentétek konfliktusteremtő erejét egyaránt tükrözteti a Ziska meg az Aubigny Clementia, az utóbbi még éretlenebb formában. Tanulságos példája lehetett volna a fiatal író gyors haladásának együttes közzétételük. Csakhogy ez - a sorozat megszabott terjedelmi határai (25 ív) miatt - nem volt lehetséges. Az Aubigny... besorolása együttjárt volna A Luca széke mellőzésének kényszerével, pedig ez a „nézőjáték” - többek között - meglepően érettnek mutatja a szerző népies hangvételét. Az edíció kiemelt helyen emlékezik meg a drámák ősbemutatóiról: ámde szólhatunk ilyen megjelöléssel az Osztovits-Beke szerzőpáros átdolgozásáról (Ziska), illetve Spíró Györgyéről (Jeruzsálem)? Mondanivalójában - sőt Spíró esetében a befejező jelenetek lényegét tekintve - mindkettő határozottan eltér az eredetitől. Ezért az irodalomtörténésznek csatlakoznia kell a két kísérlet Orosz László utószavában található megítéléséhez: „Ha ritkán (...) színre is viszik őket, oly mértékben átalakítva, hogy inkább mai, mint 19. század eleji drámának tűnnek fel, mint például a (...) Jeruzsálem pusztulása."

A kötet utószavában nem akad sem fogalmazásbeli henyeség, sem adattévedés vagy sajtóhiba. Ennek láttán meg Orosz László filológusi múltjának ismeretében joggal merül fel a kérdés: ő-e a felelős a drámaszövegek nem kis számú értelemzavaró sajtóhibájáért, amelyeket tetéz egy teljes sor kimaradása a Bánk bán negyedik szakaszából. (Az 1696. sorról van szó.) Sokkal inkább a kiadói gyakorlatot, személyzetet hibáztathatjuk mindezért, mint a munka sajtó alá rendezőjét! (Unikornis. 1998)

Válogatás, utószó, szöveggondozás

84