Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 5. szám - Kőhegyi Mihály: Névjegyzék
Kőhegyi Mihály Névjegyzék Összeírása a Bács-Bodrog megyebeli bajai választókerület választóinak, az Izraelita Kongresszusi képviselők választása tekintetében D JL*Waja gazdaságtörténete, de a XIX. század második felétől politikai története sem érthető és értelmezhető a helybéli zsidók históriájának számbavétele nélkül. A múlt század végén megjelentek ugyan egyes bajai rabbikról,1 a bajai zsidó iskoláról könyvek,1 2 melyek óhatatlanul az egész bajai zsidó közösség történetét is érintik, de legújabb helytörténetírásunk eléggé elhanyagolta a velük való foglalkozást.3 Legutóbb egy bajai tanár tekintette át főbb vonalakban a bajai zsidók történetét,4 de messze vagyunk attól, hogy a kérdés monografikus feldolgozást nyeljen. Nekünk sem célunk ennek megírása. Csupán arra teszünk kísérletet, hogy az izraelita kongresszus bajai választó listáját közzétegyük s néhány újabb adatot közöljünk a bajai zsidókról. Ismeretes, hogy a pozsonyi zsidók szállítottak gabonát a hadseregnek a török alóli visszafoglaló háborúk idején. Mihály Simon pozsonyi schlossbergi zsidó 1699. március 24-én azért perli Frühwirt Mátyás hajósmestert, mert az megbízásból zabot szállított Bajára, melyből a leszállításkor 282 mérő hiányzott 216 forint értékben. Mihály Simon ennek az összegnek a megtérítését kéri.5 * Tehát igen korán tűnnek fel a zsidó gabonaszállítók Baján, ami azonban nem feltétlenül jelenti bajai zsidók meglétét. 1736- ban készítettek először országos zsidóösszeírást (Conscriptio Judeorum), melynek adatai szerint Baján hat család (34 fő) él.8 Hamar megerősödtek, mert 1741-ben arról hozott statútumot (helyi rendeletet) Bács-Bodrog vármegye, hogy a zsidók saját bírót ne válasszanak maguknak, mint ahogy ez Baján történt.7 Néhány évvel később (1745) Márkus György zsidó gabonaszállítás címen 86 forint 80 dénárt követel Türk János György bajai lakostól.8 Baja a visszafoglaló háborúk után kamarai közigazgatás alatt állott 1727-ig, amikor is a császár a Czobor családnak adta Baja mezővárosát, a környékbeli falvakkal és 1 Kohn Samuel, 1899. 1 Pollák Manó, 1896., Kőhegyi Mihály, 1995. 3 Kőhegyi Mihály-Merk Zsuzsa, 1992., 1993., 1995/b., Rosenfeld József, 1974. 4 Kelemen Márton, 1997. 5 MZSO IX. 245-246. A 354. Számú oklevél. “ Dudás Gyula, 1896. II. 255-256. 1 Kolozsváry Sándor-Óváry Kelemen, 1885-1897. V/l. 812. K MZSO IX. 345. 74