Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 5. szám - Kőhegyi Mihály: Névjegyzék
pusztákkal együtt.10 * Czobor Márk - a birtokszerző - azonban 1728 telén Pesten meghalt, fia és utóda, a könnyelmű és pazarló Czobor József kezén a birtok hamarosan tönkrement, illetve más kezére került. Előtte azonban hatalmas hiteleket vett fel. Egyik hitelezője, Leéb József 1731-ben végrehajtást sürgetett ellene.11 Csak gyanítjuk, de bizonyítani nem tudjuk, hogy a hitelező zsidó volt. A bajai zsidók további történetét a már említett cikkből ismerhetik meg az érdeklődők. A polgárosulás előre haladtával mindjobban előtérbe került a zsidók jogállásának ügye. Az 1840-es diéta több olyan törvényt érvénytelenített, amely a zsidók kereskedését és letelepedését korlátozta.12 Ezután 1849 júliusában a forradalmi parlament - utolsó törvényeként - végre kimondta a zsidók emancipációját.13 A bajai, nem kis létszámú zsidóság a következő nyolc évben (1848-1856 január) újabb 162 családdal (463 fő) gyarapodott, akik főleg a város vonzáskörzetébe tartozó falvakból jöttek.14 A bajai zsidók létszáma gyorsan emelkedett: 1803-ban 196-an voltak, 1848-ban 753-an, a kiegyezés évére (1867) ez a szám 2500-ra növekedett, ami Baja összlakosságának 14,6 %-a.15 Amint a zsidó lakosság nőttön nőtt az 1820-as és 1830-as években, és a törvény előtti emancipáció lehetősége is megcsillant, egyre erősödött egy központi: „össz- magyarországi” tanács gondolata. 1867-ben, a vesztett németországi háború után, Ausztria hivatalosan kiegyezett Magyarország nemességével és a birodalmat dualista Osztrák-Magyar Monarchiává alakította. A kiegyezési törvény XVII. cikkelye mindössze két paragrafusból áll, ezek azonban alapvetőek a magyarországi zsidók szempontjából, mivel a teljes egyenjogúságot mondják ki.16 A szervezeti kérdések azonban továbbra is megoldásra vártak. A rendezés céljából, a pesti hitközség vezetői emlékiratot nyújtottak be Eötvös József kultuszminiszternek, melyben egy egyetemes kongresszus összehívását javasolták. Ezt az emlékiratot megküldték valamennyi nagyobb hitközségnek, mire „120 óhitű község nevében” ellenemlékiratot nyújtottak be a miniszterhez.17 Ebben nem ellenzik ugyan a kongresszus megtartását, de az előkészítő bizottságba egyenlő számú „óhitű” és „újhitű” bizalmi férfi megválasztását kérik. A Hitőr-Egylet hírlapot is indított Magyar Zsidó címen, hogy rajta keresztül tájékoztassa híveit és egybeterelje a konzervatívok táborát. 1868. szeptember 19-én Eötvös József a képviselőház elé terjesztette javaslatát „a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonossága” tárgyában. Előtte azonban zsidó bizalmi férfiakkal megtárgyalta a kongresszus ügyét (1868. február 16.) 1868. november 18-án volt a választás napja és a megválasztott 220 képviselő december 14-én gyűlt egybe a pesti megyeházán tartott kongresszusra.18 Baján is választásra készültek. E célból írta össze három bizalmi férfi az alábbi választási jegyzéket: * Kiss Z. Géza, 1989. 215-216. 111 Rapcsányi Jakab, 1934. 49. " Az 1840: XXIX. Te. Kolozsvári Sándor-Óvári Kelemen 1896. 175-176. 12 McCagg, William, 1992. 75. 1:1 Ö. Kovács József, 1997. 162. 14 Schematismus Colocensis, az 1803-1870. Evek közötti adatok. 15 Kolosvári Sándor-Óváry Kelemen, 1896. 354. ls Venetianer Lajos, 1986. 286-289. 17 Dómján, Thomas, 1969. 149. - A kongresszus lefolyásáról Löw Leopold, 1871., valamint egy nyilvánosan megjelent, gyorsírással irt feljegyzés: Az 1868. december... 75
