Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 1. szám - Ankerl Géza: A világ anglo-emerikai magánosítása és a többi más írásmódú civilizációk

- vajon elkerülhető-e egyáltalán e trend vagy a történelmi materializmus szükségszerűségéről lévén szó, a Ionescu tanmeséje szerint jobb minél előbb a Ri- nocéroszokkal, a globalizmus orrszarvuival együtt üvölteni?- A kívánatosságára vonatkozó elvi,- az ígéretességére vonatkozó tapasztalati és- a bekövetkezésére vonatkozó geopolitikai meggondolások azoban relativizálják ezt, a Nyugat egész látóhatárát betöltő' jövőképet.

Már a gazdasági történések elméleti vizsgálata kimutatja, hogy az egyes cégek hiába is keresik a termelési tényezőknek a fizetésképes keresletnek legész- szerűbben megfelelő bevetését,

(a) a piac utólagos és kizárólagos összehangoló szerepe elégtelen nagy nemzetgazdasági károkat okozó válságok kizárására, megelőzésére,

(b) sőt magával az egyes cégek ésszerűen kitervelt beruházásainak jövedelmezőségével is a valóság utólag láthatóan csúfot tud űzni, s gyakran azokat csődbe kergetni.

(c) S az állam, a közakarat beavatkozására nemcsak a tőkés befektetők békés jóléte szempontjából van szükség, hanem ezért is, mert a többi ember, a munkaerő nemcsak termlési tényező, hanem a Gazdaság értelme, létalapja. S ha a vállalkozók a jövedelmezőség érdekében gépeket hagyhatnak lomtárba porladni, mindazonáltal a kihasználatlan munkaerőnek tovább kell élnie!

d) így az összes cégek maximális jövedelmezősége sem biztosítja azt, hogy e vektorok eredője, a maximális nemzetgazdasági jövedelmezőséget biztosítsa; ugyanis a cégek nem tudják be önköltségeik számításába azt, hogy ilyen és ilyen termelési mód hogyan fecsérli el a nemzeti vagyont, amihez pedig a Természetnek minden még ingyenes kincse is tartozik, akárcsak a parlagon hagyva öregedő kiképzett „munkaerőpark”. Ugyanis szemben a nemzeti könyvvitellel e tényezők módszeresen kimaradnak az angolszász hagyományú egyéni könyvvitelből.17

(d) Végül emlékeztetni kell arra, hogy ha a Gazdaság molochja követelményeit a társadalomra rá akarja kényszeríteni, ezt csak annak nevében tudja megtenni, hogy elhiteti, hogy a termelés társadalompolitikai célok megvalósítását szolgálja, annak előfeltétele. Mihelyt a Gazdaság csak a tőzsdei kaszinók játékszere, parancsai társadalmilag érdektelenné válnak.

Márpedig a globalizmus a laissez-faire ökonokráciát a népek, anyanyelvek, nemzetek, írásmódok, hagyományok, államok és civilizációk feje felett az egész földtekére ki akarja elsődlegesen terjeszteni, az egész világot egy törvényen kívüli szabadkikötővé, zónává tenni.

Mint már említettük, az exportálást minden áron növelő merkantilizmus e szemlélet sarkköve. Pedig ha

(e) egy vállalat nagy gazdasági térben akar működni, s e tér nemzetközi, ez csak sokrétű, újtípusú (jogi, politikai, kulturális stb.) többlet-kockázatot jelent. Ezért is részesíti előnyben a beruházó az olyan nagy gazdasági tereket, amelyek egy államon belül léteznek, mint az USA, Kína, India.

Emlékeztetni kell arra is, hogy a nemzetközi szabadkereskedelemnek az ún. nemzetközi munkamegosztás nevében való propagálása jórészt egy alibi, mert hiszen a spekuláns és más nemzetközi pénzügyi forgalomnak a tk. áruforgalom csak 40-ed része.

(f) Az egyes gazdaságok export-orientáltsága úgysem lehet egyszerre minden Gazdaság megváltó angyala, megszabadítva azt a felesleges készletek fojtogatá17 Ankerl, G.: Concept de /' investissernent dans /' honimé comme aspect de la politique der repartition. Párizs, 1966. 130 1.

27