Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Ankerl Géza: A világ anglo-emerikai magánosítása és a többi más írásmódú civilizációk
A. Sampson még 1973-ban a The Sovereign State of ITT-ről írt művében ecseteli, hogyan teremtenek e nemzetközi cégek „corporate patriotism”-t (a márkás céghez való hűségeskü, titoktartás stb. révén). Ma már e transznacionális részvénytársaságok vagy franciául société anonyme-ok - nem is államok az államban, hanem államok feletti transzcendens testületek. Az egyetemes méretű, fuzionáló magántőke nem áll messze attól, hogy egy olyan kizárólagos világhatalmat konstituáljon, amelyet csak a részvényesek demokráciája legitimál.1 Az új tőkés világrend ezen elképzelését a MAI (Multilateral Agreement on Investment) vagy magyarul Multilaterális Befektetési Megállapodás néven lebegtetett szerzó'déstervezet jól illusztrálja. Miután az 1994-ben Marrakechben aláírt világméretű - ma 140 államot átfogó — szabadkereskedelmi övezetet teremtó', genfi székhelyű világkereskedelmi szervezet, a WTO - még nem garantálja a kultúra alkotásainak mint egyszerű fogyasztási cikknek, valamint a tőkének7 8 gátlástalan, „határtalan” és lehetőleg kockázatmentes globális áramlását, az OECD-n belül, a nyugati beruházóköröket képviselő, trilaterális konklávé olyan megállapodást készített elő, amely a priori megkötné az államok kezét abban, hogy transznacionális, direkt tőkebefektetéseket egy-egy ország és nép nemzet- gazdasági és társadalompolitikai érdekeinek megfelelően szelektálja és működését (rend)szabályozza.9 A külföldi beruházások egyedi alapon történő elbírálásának és engedélyezésének szuverén jogáról az államok lemondanának; sőt a szerződés alkalmazásának és a nemzetközi törvényekkel való összeegyeztethetőségének megítélését a nemzeti törvényszékek hatásköréből a nemzetközi tőke választotta döntőbíróságéba „utalnák át”. A tőketulajdonosok jogait így kodifikáló dokumentumot a WTO ultraliberális vezérigazgatója, Renato Ruggiero „az egységes világgazdaság alkotmányá”10-nak nevezte, míg a francia országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Jacques Lang az effajta ökonokratikus csúcsszervezkedést „a minden demokratikus ellenőrzés feletti transznacionális nagytőke szovjetjé”-nek hívta. A MAI korai nyilvános leleplezése révén egy interkontinentális koalíciónak sikerült a „részvényesek világalkotmány-tervezetét” egyelőre az OECD sublódjá- ba visszaszorítani. 4. A globalizmus egy értéksemleges versenyben az egyetemes ésszerűség elterjesztését ígéri, s a nemzeti, nyelvi és más „folklór” különbségeket mint csöke- vényeket a lokális reverzatumok lomtárába utalja. De tüzetesebb vizsgálat elárulja, hogy a mai transznacionális globalizáció meghatározott geopolitikai von- zatokhoz kötődik. 7 Susan Strange-nak a Cambridge UP-nél 199G-ban megjelent Retreat, of the Stole: The Diffusion of Power in the World Economy című könyvében e képet mint történelmi szükségszerűséget igyekszik elfogadtatni. Lásd még Magocsi Pál Róbert The Rise and Decline of the Nation State. (Cambridge UP, 1992). K Ha a nemzetközi direkt beruházások egyeló're messze el is maradnak a belföldiek mögött, de az 1970-es évek óta évente szinte megduplázódott, s 199G-ban elérte 350 milliárd dollárt, s mint említettük a - jövőre is spekuláló ún. futures eurodollár stb. - nemzetközi tőkeforgalma ma 4-5 billió dollár. Az összes pénzügyi forgalom az áruforgalomnak 40-szerese. Közben 25 amerikai multinacionális cég a világ beruházásainak több mint felét teszi ki. :l A hazai olvasó tájékozódhat a New York-i People-Centered Development Forum vezetőjének, egy Amerikában kevésbé ismert, de magyarra lefordított könyvéből (Korten David: When Corporations Ruled the World. West Hartford CT: Kumarian Press, 1995.) Egyébként, mihelyt 1996-ban az Organization for Economic Cooperation and Development élére a kanadai politikust, Donald Johnston-t kinevezték, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet aktivista szerepre tört. 111 „Constitution for a single global economy.” 24
