Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 1. szám - Ferencz Csaba: Globális változások, globális válság

lenül is megjelennek Földünk működésében. Annyira, hogy ma már a fejlettebb országok meteorológusai az időjárás érdemi eló'rejelzését a Nap változásait is feldolgozva készítik el... A Föld természeti folyamatai a kozmikus környezetünkkel csatolásban vannak. Azonban ennél sokkal többet tudtunk meg. Kiderült, hogy például a Nap változásai közvetlenül kimutathatók az élelmiszerek termelésében, de általában is a gazdaságban. (Például az ún. Kondratyev-ciklus is a Nap egyik változási ritmusa szerint alakul.) A pontos oksági kapcsolatot még nem tártuk fel.) Összegezve: kellően nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a Föld természeti és társadalmi folyamatai nem függetlenek egymástól. Ennek következtében, ha a természeti folyamatokban destabilizálódás lép fel, akkor a társadalmi folyamatokban is számolni kell ezzel a lehetőséggel. Ezredfordulónkon és az utána következő években már csak ezért sem számíthatunk valamilyen remélt társadalmi stabilizálódásra. Tudnunk kell, hogy világunk részben az általában jobban ismert történelmi előzmények és a meglévő társadalmi folyamatok miatt, részben pedig rövidebb idő alatt semmiféle módon fel nem számolható úgymond természeti okok miatt instabil marad. Mivel pedig az okok megszüntetésére a szükséges mértékben lépéseket nem tettünk, az instabilitás növekedése várható.

Miközben erről beszélünk, arról se feledkezzünk meg, hogy jó példát is tudunk. Indiában három évtizeddel ezelőtt mintegy fél milliárd ember élt, és mindennapos volt a legsúlyosabb éhínség. India felhasználta és ma is — mára már a vezető kutató országok közé emelkedve — felhasználja az űrtevékenység eredményeit, általánosabban fogalmazva az új ismeretek nagy tömegét mind a társadalom informálásában, alapfokú és felnőtt oktatásában, mind a haszonnövények vizsgálatában, a mezőgazdaság segítésében. Ma Indiában durván számítva kétszer annyi ember él már, s bár nagy a szegénység, a súlyos éhínség megszűnt. Eközben a soknemzetiségű India belső stabilitása is elfogadható szinten megőrizhető volt. Természetesen ebben az elmondottak mellett sok más, többek között a kiemelten fontos közerkölcs is szerepet játszik. Azt is mindenki tudja, hogy az előbb felsorolt problémák megoldása nem lehetséges a jó erkölcsi állapotú társadalom közvetlen közreműködése nélkül. Eközben azonban az erkölcsi alapok világszerte bomlanak, az emberi élet leértékelődik, az élethez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb célok felértékelődnek... Mindez pedig lerombolja az éppen ebben az időszakban különösen fontos társadalmi belső együttműködés alapjait.

Láthatjuk, hogy az információsán faluvá, közlekedésileg megyévé zsugorodott világunkban a destabilizálódás folytatódásával és az önkéntes társadalmi rendezettség csökkenésével kell számolnunk.

Európa az ezredfordulón

Az elmondottakból is és a történelmi előzményekből is következik, hogy világunk nagyobb blokkjai, nagyrégiói között alakult és alakul ki egyre nagyobb mértékben általában is, és azon belül gazdaságilag is, konfrontáció illetve versenyhelyzet. Eközben pedig zajlik az elmondottak szerint egy globális közeledés, ami sok értékes, sajátos emberi paradigmát létében is veszélyeztetve, egyben uniformizálódással is jár. A versenyző régiók jellemző mérete: USA, Kína, Oroszország, arab országok, Távol-Kelet stb. Az európai félsziget közöttük nem túl nagy, országai önmagukban kicsinyek mind területileg, mind lélekszámban.

14