Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Ferencz Csaba: Globális változások, globális válság
járult a ’89-90-es fordulathoz, s nekünk magyaroknak is alapvetően fontos ez. gondoljunk csak a Duna TV-re. Az ezredfordulóra tekintve azonban vegyük észre a most zajló még nagyobb változást. Megkezdődött azon műholdrendszerek telepítése, amelyek a mai mobil, ún. rádiótelefon készülékekhez hasonlóan kicsi és alig drágább készülékekkel lehetővé teszik, hogy bárki, bármikor, a nap 24 órájában bárhonnan a világon, óceánról, hegytetőről, a világon bárhova telefonálhasson, de akár számítógépét más géppel összeköthesse stb. Ezzel a Földön létrejön a totális hírközlés és minden szempontból átalakul civilizációnk működése. Ráadásul ez a szolgáltatás mindenkor összeköthető az ugyanígy rendelkezésre álló műholdas helymeghatározással, méteres pontossággal. így mostantól a bajban lévő a kis kézi készüléken nemcsak segítséget tud hívni, hanem automatikusan meg tudja adni a tartózkodási helyét is. Mindezek további részletezése nem szükséges, hiszen bárki át tudja már gondolni, hogy mindebből a globális létezés mily mélyreható átalakulása következik. Tudjuk, hogy az Internet is a szükséges és értelemszerűen növekvő mértékben globális műholdas rendszerre kíván áttelepülni, s nem is tehet mást, ha mindenhova el akar érni. Az átalakulás nemcsak jó hatásokkal jár, hiszen megnöveli a bűnözés minden ágának lehetőségeit, az ellenőrzés reménytelenné válása nemcsak a diktatúrák működtetését nehezíti meg, de a demokráciák közjó érdekében történő szabályozását is veszélyezteti. Mindez azonban mit sem változtat a tényen, hogy világunk az ezredfordulón egy nagyon rendetlen világfalu lesz. Az érdektelen, hogy ez tetszik-e nekünk vagy sem; mert ez az átalakulás elkezdődött, lezajlik, s ráadásul elkerülhetetlen is. Ugyanis nélküle nem lehetne üzemeltetni a teljesen összefonódó, úgymond integrálódó világgazdaságot és az emberi társadalmat sem. Jellemző példaként vegyük Indiát, ahol az űrhírközlést használják mind az elemi higiénés szabályok (kézmosás stb.), mind az alapvető földművelési fogások (meg kell mozgatni a földet legalább egy arasz mélységig stb.), mind az ivóvíz tisztaságának fontossága és megőrzési módjai tanítására. Másik jellemző példát a csehországi cigányok kivándorlási kísérletei mutatnak, amikor a gyors hírcsatornákon érkező befogadási hírek akár tömegeket is mozgásba lendítenek a jobb élet reményében. Bolygónkon ez az információs forradalom az életminőség nagyon nagy inhomogenitása következtében újkori népvándorlást válthat ki. Az elkerülhetetlen összekapcsolódás nemcsak jó értelmű integrációt jelent, hanem a nagyobb régiók gazdasági és hatalmi konkurencia-harca is gyorsan erősödik. A konfrontációk a klasszikus, szomszédok közötti összefesziilésektől a földrajzilag távol eső egységek közötti összecsapásokra változnak át, miközben a klasszikus összeütközések sem tűnnek el, bár az érintettek számára is a súlyosságuk átértékelődik a többi, globális konfrontáció jelentőségére tekintve. E világméretű közelkerülésben nagyon megnőtt az egymással együttműködni képes országok biztonsági, gazdasági és általános integrációjának az értéke. (Megjegyzem, a folyamatok természetesen nagyon összetettek, az űrtevékenység is civilizációnk általános változásainak egyike. A jelzett végső „eredmény” nem pusztán az űrtevékenység hatása, s az űrszegmens fejlődése sem csak sok szempontból domináns oka, hanem következménye is az emberiség jelenkori történelmének... De ezt egészében itt nem elemzem. Az elmondottak a folyamatot jól mutatják.) Az űrtevékenység gyökeresen megváltoztatta a Földről alkotott képünket. Ma már tudjuk, látva mind a Földet, mind a többi bolygót és összehasonlítva jellemzőiket, hogy a Föld egyedi. Ráadásul kiderült, hogy azért alkalmas az élet hordozására, mert maga az élet, a teljes bioszféra a Földet az elmúlt négy milliárd év alatt folyamatosan az élet hordozására alkalmas állapotban tartotta. Azt is tudjuk már, hogy az élet nélkül a Föld törvényszerűen a többi bolygóhoz válna 12
