Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Ferencz Csaba: Globális változások, globális válság
Ferencz Csaba Globális változások, globális válság — a Kárpát-medencéből nézve A JL AJig három esztendő van már csak hátra a következő évezredig, 2001. január 1-jéig. A XX. század utolsó perceiben járunk. Civilizációnk, s benne tudományunk eközben oly gyorsan változik, hogy követni is alig lehet. A legfontosabb események híreit általában még abban az órában, sokszor abban a percben megtudjuk, amikor megtörténnek. Erezzük is, nemcsak tudjuk, hogy valami gyökeresen megváltozott, s világunk most is elképesztő sebességgel változik. így e történelmi, nemcsak földtörténeti, hanem emberi történelmi léptékkel is röpke idő, a még hátralévő harminchárom hónap is — tudjuk előre — nagy változásokat hoz. Mi zajlik körülöttünk, mi történik velünk? A folyamatok mögött civilizációnk épülése vagy egy világméretű válság húzódik-e meg? Gyors fejlődést látunk- e, vagy egy (matematikai értelemben vett) katasztrófát? Folyamatosan növekvő napi időzavaraink közepette keressük a választ hol zavarba ejtő, hol szorongást keltő kérdéseinkre. Világunk az ezredfordulón Változásaink tempóját jól jelzi, hogy századunkban kezdődött az „atomkor”, majd az „űrkorszak”, a „technikai forradalom”, e század az „elektronika százada”, s legújabban az „információs forradalom”, az „internet világa”... A sok korszak és világ jelző mutatja egyrészt azt, hogy valóban rendkívüli sebességgel alakul át civilizációnk. Gondoljunk csak arra, hogy régebben egy-egy korszak- jelző milyen nagy időszakot ölelt át: például a bronzkor, vagy a felvilágosodás kora, vagy az ipari forradalom. Ezekhez képest korunk villanásszerűen változik. Másrészt a sok és külön-külön is helyesnek tűnő jelző együtt egy rendkívül kiterjedt, alapvető és döntő fontosságú változást ír körül. Ez utóbbit kíséreljük meg jobban megismerni. A Föld Naprendszerünk bolygója, amelynek működését szeretnénk megérteni, mert rajta élünk és nem szeretnénk, ha létfeltételeink megszűnnének. Azonban jól tudjuk, hogy egyetlen rendszer működését sem ismerhetjük meg a rendszeren belülről. Márpedig az emberiség úgymond a történelmi időkben egészen a XX. század második feléig kizárólag belülről látta a Földet, mindig csak kis részeit egyszerre. Ismereteink részben hiányosak voltak, mint utóbb kiderült, részben alapvetően tévesek. A helyzet 1957 óta gyökeresen megváltozott, lega10
