Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 1. szám - Ujlaky István: A baltiak mi vagyunk (Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába)

A német uralom előtti poroszokról keve­set tudunk. A porosz előbb egy nyugat-balti törzs lehetett, később a név a megszülető törzsszövetségre szállt át. Nyelvükből — alig féltucatnyi nyelv-emlékben — kb. 2250 önálló szó maradt fenn. Lótenyésztő nép voltak. Katonai demokráciában, egyenlő­ségben éltek, vezető elit nélkül. A gazda­gabbak vagyona nem öröklődött, mert halálukkor ingóságaikat versenydíj gya­nánt szétosztották. A szentföldi katonai vereségek végjátéka idején, még Palesztinában alakult Német Lovagrend foglalta el területüket és térítette meg őket. Egyébként a Szentföldről menekülni kényszerülő lovagokat először Magyaror­szág fogadta be: a dél-erdélyi Barcaságban kaptak birtokokat, s feladatuk a pogány kunok megtérítése és a határvédelem lett volna. Am engedetlenségük, szeparatista törekvéseik miatt II. András királyunk kiűzte őket, így kerültek a Baltikumba. A balti poroszok megtérése és asszimilációja lassú folyamat volt: a 16. században még voltak porosz nyelvű, pogány parasztok. A porosz állam az oroszoktól és a lengyelektől elszenvedett történelmi jelentőségű veresé­gek után, a Német Lovagrend szekularizá­cióját és bomlását követően, dunántúlnyi területen stabilizálódott. A 15. században még kb. százötvenezer porosz, ugyanennyi lengyel, és mintegy kétszázezer német élt a területen. A porosz szó mindinkább az itt élő németeket jelentette. 1466-ban Porosz- országot felosztották: egyrésze lengyel fennhatóság alá került, másik része Herce­gi poroszföld néven félig-meddig önálló ország, s a történelem első lutheránus állama lett. 1618-ban a brandenburgi Hohenzollern-dinasztia örökölte a herceg­séget. Fővárosává Berlin lett, uralkodója 1772-tól király. Poroszország fokozatosan nagyhatalommá, majd az 1864 és 1870 közötti három háborúban Németország egyesítőjévé vált. A II. világháborúban elszenvedett vereség után Kelet- Poroszországot felosztották. Északi része a Kalinyingráddá átkeresztelt Königsberg városával együtt a Szovjetunióhoz került, déli részét Lengyelország kapta. Német nyelvű lakosságát kiűzték vagy kitelepítet­ték. Ezzel nemcsak a balti porosz, de a német porosz is megszűnt létezni. A porosz történelmet összefoglaló rövidke vázlathoz már csak egy kérdés megválaszolása hi­ányzik. Mi az oka annak, hogy a poroszok beolvadtak a németekbe — a szintén német uralom alá került lettek viszont fennma­radtak? Nos, Livónia (kb. a mai Lettország) te­rületére csak német papok és lovagok, kereskedők és kézművesek telepedtek, de parasztok nem. így a paraszti lett népesség elkülönült a német rendektől — s fennma­radt. A későbbi Poroszországba viszont német paraszti népesség is áramlott, ami megkönnyítette a porosz asszimilációt, annál is inkább, mert a németek oldalán nem csupán katonai, de gazdasági, szellemi és demográfiai fölény is állt. A balti népek közül a litván az egyetlen, amelyik a középkorban eljutott az állam- alapításig. A ködös és zavaros balti őstör­ténetből a 13. században emelkedett ki az önálló litván állam. Legnagyobb királya, „a litván szent István", vagy talán inkább „a litván Mátyás király”, egyszóval Mindaugas volt, a litvánok egyetlen kirá­lya. Előtte és utána fejedelmek, nagyfeje­delmek voltak. Persze Mindaugas még véletlenül sem szent: a kereszténységet felveszi, de hamarosan visszavedlik po- gánnyá. Litvánia Nyugat felé védekezik, Kelet felé terjeszkedik. Hogy honnan vet­ték az erőt a katonai sikerekhez: rejtély, de az tény, hogy Litvánia elfoglalja Kijevet, nagyhatalommá lesz, 1430 körül Európa legnagyobb területű állama, egymillió négyzetkilométer területtel. Igaz, ebből kevesebb mint negyvenezer négyzetkilomé­ter az etnikai litván terület. Jogaila (ma­gyarul Jagelló) felveszi a kereszténységet, a Jagello-dinasztia a Magyar Királyságnak is három királyt ad! A sokáig terjeszkedő litván állam 1480 után defenzívába szorul. Az orosz fenyegetéssel szemben jött létre a lengyel-litván perszonálunió. Különös házasság születik, melyben az eredetileg kisebb, de fejlettebb és védettebb lengyel állam kerekedik felül. A mindinkább kény­szerházassággá váló alakulatból a litvánok megpróbálnak, de nem tudnak kilépni. A lengyel-litván viszonyra nehéz pontos történelmi párhuzamot találni. A litvánok mindinkább olyasmi szerepbe kerülnek, mint a magyarok és csehek a Habsburg birodalomban, vagy a horvátok Magyaror­szágon. Nemzetté válásuk, kulturális vi­szonyaik szerint viszont kicsit a szlovákok vagy írek helyzetébe kerülnek. A litván mindinkább litvániait jelent: modern nyel­vi nemzet nem, illetve nagyon későn alakul 105

Next

/
Thumbnails
Contents