Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Ujlaky István: A baltiak mi vagyunk (Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába)
egymásnak. Van 1G00 év, amelyből nincs régészeti lelet a Kelet-Baltikumról. Hogy mióta élnek mai helyükön, már amennyiben nem autochton népességről van szó, erre vonatkozóan háromezer év eltéréssel szóródnak a hipotézisek. Az valószínű, hogy a balti nép kettészakadt — ezzel a közös balti történelem egy évezredre megszakadt - s később már csak szomszédokká, de nem egységes néppé lettek a nyugatbaltiak és a kelet-baltiak. Előbbiek örökösei a poroszok, utóbbiak leszármazottai a mai lettek és litvánok. Hozzá kell ehhez tenni, hogy7 a lett, litván és porosz modern fogalmak. Ahogy7 őseink több ezer éves finnugor őstörténet után, csupán időszámításunk körül, a Tobol-Irtis-Isim folyók vidékén váltak néppé (rokon ugor nemzetségekből magyar vagy ősmagyar néppé) s további majd két évezred után, a múlt század közepén nyelvi nemzetté, a baltiakkal sincs ez másképp. Csakhogy mintha minden még bonyolultabb lenne — túl a baltiak három évszázados fáziskésésén. Mert voltak galind-goljagy baltiak is, Moszkvától Gibraltárig szétszóródva. Sorra beolvadtak környezetükbe (galind-goljagy7 eredetű a burgund etnikum!). Nem tudjuk pontosan, kik voltak a jatvingok: önálló nép? litván nyelvjárás? Aztán ott vannak a kursok. Asszimilálódtak, eltűntek - talán a poroszokba olvadtak. A mai Lettország egy7 részét mégis máig Kurlandnak nevezik a térképek. De maradjunk most mór a három balti népnél! A lett nép valójában lett és letgal komponensekből áll. A több törzsből (s vele több nyelvből? vagy7 csak: nyelvjárásból?) ötvöződő litvánok sokáig két népre: alföldiekre és felföldiekre tagozódtak. 900-1100 körül államalapítási hullám zajlik Európában. Ekkor született a cseh, lengyel, magyar, horvát, orosz, dán, svéd állam. A balti népek elszalasztották ezt a lehetőséget. Persze, mit is beszélek: mintha ez szabad választás, elhatározás kérdése lenne! A tagolt társadalmakban, ahol volt egy erős törzsi-nemzetségi arisztokrácia és harcos középréteg, ezek a társadalmi erők vérrel-vassal megtörik a köznépet, felveszik a kereszténységet, templomba terelik a lakosságot, megteremtik a feudális monarchiát. A tagolatlan társadalmakból azonban hiányzik ez az erő: sorsuk a beolvadás-pusztulás, vagy az alávetettség. A három balti nép a Rajnától Keletre tapasztalható etnikai- „nemzeti" fejlődés három különböző útját járta. A lettek fejlődését leginkább a szlovákok, szlovének, a magyarországi románok és ruszinok történetéhez hasonlíthatnánk. Ezek csonka társadalmak és történelem nélküli népek. Arisztokráciájuk, köznemességük nincs. Mivel egy másik nép államába tagozódnak, saját, önálló történetük sincsen. Csak a 20. században jutnak el a nemzeti állam alapításához. Valódi, önálló, „dicső” történelem híján romantikus költőik és történészeik, nacionalista politikusaik és „nemzetébresztő” papjaik mítoszt teremtenek, múltat faragnak. A litvánok fejlődése némiképp a cseh. lengyel, magyar, horvát, bolgár, szerb fejlődést idézi. Ezek a népek teljes társadalmak voltak, saját arisztokráciával és nemességgel, s évszázadokon át önálló állammal rendelkeztek. Sőt, majd minde- gyűkük találhat történelmében olyan évszázadot, amikor országa nagyhatalom, legalább regionális nagyhatalom volt. Ám ezek a népek sem kerülhették el az idegenuralmat — az újkorban. Önálló államukat a 19. század végén vagy a 20. században állíthatták helyre. De a történeti fejlődésnek ez a típusa valójában két altípust alkot. A csehek, lengyelek, magyarok és horvátok saját anyanyelvű nemessége és az egy7kori állami önállóság némi maradéka az idegen uralom alatt is tovább élt, megőrizve az egykori állami- „nemzeti” nagyság emlékét. Ezek a népek sem mentesülhettek teljesen a romantikus történelmi mítosz- gyártástól, de nem szakadtak el oly mértékig a valóságtól, mint a történelem nélküli népek, s képesek voltak később mítoszaik kritikájára is. A porosz történelem párhuzamai a steppe-országút (az eurázsiai szty7eppzóna) nomád és félnomád népei között találhatóak: kunok, besenyők, úzok, avarok. Ezek a népek elvesztek, asszimilálódtak, elpusztultak. Porosz alatt manapság németeket értünk, mert a balti poroszok beolvadtak a gyarmatos-telepes német többségbe. De hagyjuk a típusokat, modelleket és osztályokat: rövidesen megnézzük a három nagyobb balti nép történetét a maga egyediségében is. Előbb azonban néhány szót arról kell szólni, ami a nyelvrokonság és a földrajzi fekvés mellett a harmadik össze103
