Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Ujlaky István: A baltiak mi vagyunk (Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába)
A baltiak mi vagyunk Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába „A 18. században a többi balti nyelvhez hasonlóan kihalásra ítéltnek tartott lett és a litván népnyelv szövegeit úgy gyűjtötték, mint a lepkéket.” — írja könyvében Bojtár Endre. A mai Németország — ha leszámítjuk a vendégmunkásokat, és csak a német állampolgárokra és családtagjaikra figyelünk — a tiszta nemzetállam mintapéldája. Hiszen a népesség 99 százaléka német. Ami viszont a maradék (valójában kevesebb, mint) egy százalékot illeti: ók a vend nép. A dologban az az érdekes, hogy vagy ötszáz kilométerrel odébb, hazánktól délnyugatra s a Dunántúl délnyugati csücskén élnek a szlovénok, akiket a régi magyar nyelv szintén úgy nevez: vend. A mai Olaszország északkeleti részén is élt valaha egy vénét (vened? vend?) népcsoport. Nos, a vened (vénét) nevekre találunk Bretagne-ban, meg a Bodeni-tó partján, aztán Ruméliában, meg a Visztula mentén, s a mai Odessza közelében, továbbá Dél- Angliában. lük volták hát a venetek? Eredetileg talán az Elba és Odera között éltek, később nevük olyasfajta összefoglaló név lett, mint a szkíta vág}- a barbár: ók voltak az indoeurópai és finnugor bevándorlás- szétáramlás előtti Európa lakói. A venet-vened kérdés Baltikumba vezet el bennünket. A vened nép (sorra beolvadván a hódító többségbe) a Baltikumban maradt fenn utoljára, mígnem asszimilálódott a mai lettek és litvánok őseihez. Recenziómat nem azért kezdtem e témával, mert szeretem a kuszaságot, hanem csak azért, mert a balti történet maga ilyen szövevényes, bonyolult és kusza. De haladjunk most már kissé rendszerezettebben tovább! Ha megkérdeznék, mi a Baltikum, a Balti-tengerre és térségére gondolnék először. E földrajzi közelítésben balti hát a dán és svéd, lengyel és német is. Csakhogy a dánok, norvégok és svédek egy exkluzív klub: Skandinávia tagjai, a németek és lengyelek pedig elsősorban közép-európaiak. Ezért a történelmi Baltikum alatt valójában az egésznek keleti részét: a későbbi Pribaltyikát, Orosz-Baltikumot vagy Szov- jet-Baltikumot értjük. Ha a tévé balti államokról szól, még szűkebb a kör: Észt- és Lettországra, s Litvániára gondolunk. Nyelvi-kulturális értelemben a legszűkebb a fogalom jelentése: a baltiak — lettek, litvánok, poroszok. Az ő nyelvükkel, történelmükkel, kultúrájukkal foglalkozik a baltisztika. Ahogy a magyar őstörténet elképzelhetetlen uráli, finnugor ny'elvro- konság, eredet, őshazaelméletek s vándorlások vizsgálata nélkül, a balti népekkel foglalkozó olvasó is hasonló kérdéskörrel találkozik. Sőt! Az ősmagyar kérdés hathét őshaza-elmélettel, kettős honfoglalással, sumér és japán rokonsággal, hunszittya mítosszal, kündüvel-gyulával együtt szimpla pitagorász-tétel a balti eredet és régiség sokismeretlenes egyenleteihez képest. A baltiak — indoeurópaiak. Csakhogy7 ez a legnagyobb és legösszetettebb nyelvcsalád a világon, vagy kétmilliárd emberrel, olyan fiók-nyelvcsaládokkal, mint szlávok és germánok, újlatinok és indoirániak, olyan magányos családtagokkal, mint görög és örmény, szanszkrit és albán, s épp 26 (igen, huszonhat) őshazaelmélettel. Még az sem lezárt kérdés, hogy vajon egy7 indoeurópai ősnyelvből lett a sok-sok mai nyelv, vagy7 fordítva, számos nép közvetítő nyelveként született később, e nyelvnek egy7- máshoz közeledésével a közös indoeurópai. Maradjunk hát abban, hogy7 a kis balti nyelvek a hatalmas indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Mi több, abban középponti szerepet játszanak: nemcsak a balti régiség megértéséhez kell az indoeurópai puzzle-játék, de az indoeurópai problémakör megértéséhez is kellenek a baltiak. A balti ugyanis nyelvészeti szempontból az indoeurópaiak középpontjában van (habár földrajzilag a peremén!). Az archaikus balti nyelvek a maguk természeti elzártságában, mint mag vagy7 zárvány, a legtöbbet őrizték meg a hajdan közös indoeurópaiból. Nem tudjuk bizonyosan, hogy a baltiak őslakói-e mai lakóhelyüknek, vagy7 bevándoroltak. S ha az utóbbi: hol volt az őshazájuk? A vándorló magyarok pl. érintkeztek baltiakkal: ez tény7. De hol? Ez talány. A Volga-Káma mentén? Vagy7 a Dnyeper táján? Talán ez volt őshazájuk. Kevés az információ, a régészeti, nyelvészeti és történeti adatok gy7akran ellentmondanak 102
