Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 5. szám - Pardi Anna: Hálaadás; Angyalok (versek)
s minden üdvösségülik katasztrofális régen férfiak álltak mögöttem most csak sötét poharával a titokzat-os Aion vízöntő doktor vér miss világerő archívumok energiája örök kötések a levegőben egy jobb évszázadot hozzatok de addig is hálaadás mindenért hálaadó foglyotok vagyok anyagtéridőlstenországhatalom Angyalok Sok angyalod szeret engem, Uram. Sok angyalod szeretem, Uram. Csak a sugárzásuk minőségét kiismerni még nem eléggé differenciáit, a mai agy. Az agy. E nárciszon függő ásvány fogadó, lelket szakmásító, káprázó team manó, e felső kéken, alsó kéken mozgósított, matematikai, porképlet, potenciális porond. Hol tudattranszcendens, lefüggönyözött hintákon utaztam ikon kerekeken, hol, az ösztönszféra rakétái robbantgatták közönségessé viselkedésemet. Mert, az angyalok promiszkuitásban. élnek, magam sem tudom, hogy állok velem, hány légréteg levelet, kézbesítenek, ajánlottat, feddőt,, alig kibírhat,ót, némileg aritmiást, nemileg elutasítót,, promiszkuifásuk energiatöltetekre vonatkozó, egyébként, androgün szeretet hatalmasok, a szentségek s a tudomány túloldalán lakozók. Hát, ide a jajszót,, ha trombitájuknak kell. Ide a tükörnek fényes, nem homályos oldalát, miben Ofélia megláthatja már nem mezei virágokkal, hanem termonukleáris reakciókkal, koszorúzott homlokát. 27
